Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

IVÁN LÁSZLÓ Érsekcsanád református és római katolikus szülötteinek adattára 1760-1945

Megnevezés 1760-1799 1800-1849 1850-1899 1900-1945 1760-1945 Ref. fiú 1051 1362 1002 432 3847 leány 1036 1283 917 404 3640 Kat. fiú 3* 262 275 329 869 leány 4* 268 273 322 867 Összesen 2094 3175 2467 1487 9223 csak 1799-évi adat A dolgozatban később közölt adatok és a fentiek közötti kismértékű eltérés ab­ból adódik, hogy itt nem vettem figyelembe a halva születetteket, elvetélteket. Az adatsoroknál észrevehető az első időhöz képest az emelkedés, majd a visszaesés. Érvényes ez a református fiúkra és leányokra. A katolikus fiúk és leányok száma viszont lassan emelkedik. A református családokban minden időszakban több fiú született, mint leány. A katolikusoknál nagyjából megegyezik a számuk. A református születések havi megoszlásának 17 vizsgálatakor önként adódik a kérdés: E családok már foglalkoztak a családtervezéssel? Mire alapozom ezt a kér­dést? A kijegyzett adatok alapján grafikonokat 18 is készítettem. Ezeket szemlélve az a vélemény alakult ki bennem: az asszonyok a nagy munkák ideje alatt kevés gyere­ket szültek. A tavaszi munkák megkezdésével, márciustól júliusig csökken a szülé­sek száma. A mélypontot június jelenti. A legtöbb szülés augusztus végén és szep­temberben volt (augusztus: 777, szeptember: 878). A vizsgált időszakban október, november, január hónapokban is 600 fölé emelkedik a gyermekáldás száma. Való­ban elmondhatjuk, hogy a fogantatás hónapjai: január, február, március, április, má­jus. Mind a katolikus, mind a református anyakönyvekben sok az olyan gyermek, kik nem törvényes házasságban születtek. Őket törvénytelennek, nem tiszta, tisztá­talan ágyból, bűnös ágyból származónak, zabinak tekintették. A nazarénusokat, illet­ve azok gyermekeit nem tartották törvénytelennek. 19 A református anyakönyv be­jegyzése szerint felnőtteket (megkereszteletlen reformátusokat, nazarénusokat, a katolikus vallást elhagyókat) is kereszteltek 1926 után. A 158 törvénytelen keresztelt láttán arra gondolhatunk, hogy Érsekcsanádra hordták a környékből is a törvényen kívül világrajötteket. Néhány esetben ez kimu­tatható. Azonban az egyházközségek életében voltak olyan időszakok amikor vala­melyik egyház helyi vezetője nem tudta ellátni munkáját maradéktalanul és akkor az elmaradt kereszteléseket, házasságokat később pótolták. Munkámat nem tartom teljesnek. Újabb kutatásokra lenne szükség. Egy-egy kétséges kijelentést ismételten ellenőrzött adatokkal kellene alátámasztani vagy megdönteni, a nevek sokaságát is érdemes lenne más szempontok szerint csoporto­sítani, feldolgozni. 17 Lásd bővebben: Adattár I. D/l. 18 Lásd bővebben: Adattár I. D/2-4. 19 Szerk. megj.: Erre vonatkozóan a szerző nem végzett kutatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom