Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

IVÁN LÁSZLÓ Érsekcsanád református és római katolikus szülötteinek adattára 1760-1945

IVÁN LÁSZLÓ Ersekcsanád református és római katolikus szülötteinek adattára 1760-1945 Bevezető Érsekcsanád a Duna-Tisza közén, Bács-Kiskun megye délnyugati részén az 51. számú budapest-zombori út két oldalán, Bajától 10 kilóméterre északi irányban található község. A középkorban már élénk községi élet színtere. Ekkor még egészen közel épült a Dunához. Mint a kalocsai érsek birtoka egyenletesen fejlődött. A török hódoltság azonban fejlődését visszavetette. A török világ alatt nem pusztult el teljesen, de lakossága jelentősen megfogyatkozott. 1695-ben 1/4 porta után adózott. 1715-ben 21, 1720-ban 43 adóköteles háztartást írtak össze.

1 A XVIII. század első évtizedeiben újból benépesült, főként református magyarokkal. A református egyház már a XVII. század elején is fennállott, papjainak névsorát 1650-ig ismerik. Anyakönyveiket csak 1760-tól vezetik. Az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején az anyakönyvi bejegyzések szerint az akkori települést gyakran elöntötte a Duna. Az árvizek folytonos veszélyeztetése miatt a község 1806-ban a jelenlegi helyére költözött át. Új templomukat 1810-ben fejezték be. A római katolikus plébánia 1839-ben kezdte újbóli működését, de temploma már 1829-ben megépült.

2 Anyakönyveiket 1799-től vezették. A közel 11 000 katasztrális holdú község földbirtokosa 1848-ig a kalocsai érsek volt, sőt 1945-ig is ő rendelkezett a legnagyobb birtokkal, uradalommal. A község fejlődése a török kiűzése után újból megindult. Ezt bizonyítani a már bemutatott és ezután közlésre kerülő néhány statisztikai adattal szeretném. Amikor már két templommal rendelkezett a község és két egyházközség vezetett anyakönyveket híveiről, sőt a felekezeten kívüli nazarénusokat is bejegyezték nyilvántartásaikba (ha a községi jegyző református vallású volt akkor a református anyakönyvekbe kerültek, ha katolikus a jegyző természetesen a katolikus anyakönyvbe írta be). így az állami anyakönyvezés előtti állapotokról is megbízható adatokkal rendelkezünk a két egyházközség anyakönyvei, egyéb nyilvántartásai alapján. Az 1895-ben bevezetett állami anyakönyvezés viszont minden felekezetet mellőzött, s így akart adataival teljesen hitelessé válni. Ez igaz, de éppen az utóbbi időkben a különböző megszorítások miatt nehezen lehet ezekhez hozzáférni. Ezért örültem - és mondok köszönetet a bajai Türr István Múzeumnak - amikor a múzeum felajánlotta Érsekcsanádról készített cédulaanyagát. E rövid kitérő után következzen a fejlődést bemutató statisztikai táblázat: 1 BOROVSZKY Samu, 1910. 61. 2 CSATÁR István, 1939. 17.