Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig

hiánya. Egyes helyeken a földesúr eltiltotta a kecsketartást. Főleg szerbek tartották: „A rácz, ha szabad neki, tej miatt kecskét tart. Van falu, ahol százanként találtak." írják Baranya megyéről.

284 Új vonás, hogy elég nagyszámú méhkas van a lakosság birtokában. A méhek tartása nagy valószínűséggel még nem tervszerű tenyésztő tevékenység. Eleinte a mézért az emberek a természetben vadon élő, a fák odvában meghúzódó méheket keresték meg és tőlük vették el a lépeket. Ez minden esetben a rovarok füsttel való elpusztításával járt. Csanádon nyilván a fejlettebb erdei méhtartás volt divatban. Ennek lényege, hogy az erdőben megtalált méhcsaládot nem ölik meg, hanem csak füsttel elkábítják a méheket, és csak a lépek egy részét szedik ki. így azok áttelelnek, és jövőre újra kiszedhető a méz. Az erdei méhes fát a megtaláló rendszerint tulajdonjeggyel látja el, hogy más ne nyúljon hozzá. A pozsonyi mérőben kifejezett búzavetés az 1720-ashoz képest (68 1/2) 253-ra növekedett, tehát több mint négyszeresére. Nézzük meg néhány környékbeli falu jobbágy-zsellér arányát: Település neve Jobbágy Zsellér Csanád 49 1 Kákony 20 Pandúr 26 Sükösd 48 Szeremle 26 35 Csanád nagyságát Sükösd közelítette meg leginkább, de ez is alatta marad a csanádi jobbágyok létszámának. Zsellérje viszont - Szeremlén kívül, ahol feltűnően nagy a zsellérek aránya - csak Csanádnak volt. Igaz csak egy; ez elenyészően kevés. Egyértelműen megállapítható, hogy 1711 után a környező falvak népe túljutott a vészterhes időkön, s ha eleinte lassan is, ám egyre fokozódó ütemben gyarapodott. Szépen tükrözik ezt a folyamatot a minden évtizedben megejtett dicalis összeírások.

285 Emberközelivé válik a kép a rendelkezésünkre álló úrbéri szerződésekből, melyek közül többet ismerünk. Valamennyi közül a legkorábbi: az 174l-es, melyet szó szerint érdemes közölni: A Csanádiak Uj Censussuk iránt való Projectum Primo. Minden ház vagy Gazda az bizonyos napokon kivül való Gyalog, és Marhákal teendő Roboták meg váltásáírt, az Magyar Ado, Csap, és Fonyo Pénz, ugy Hajdú fizetésén, és más mi aprólékos eddig tartozó Census, Konyhára való egy Borgyun, Baromfi, és Tojássokon kivül Esztendörül Esztendőre két Terminusra, ugy mint Szent Mihálynapkor, és első Martiuskor, és minden halasztás nélkül, hogy tegyen le 4, seu Négy Forintot, az Zsöllér pedig két forintot. 2- do. Tartoznyi fog minden Gazda az maga facultasi szerint Esztendőt által Robotalnyi Tizennégy Napot, az az, a' Marhátlan Gyalog, és az Marhás, az az ökrös ökrejvel, lovas lovajvai, az Zsöllérek pedig hét napot. 3- tio. A Falu az maga költségén fog tartanyi az Méltosághos Uraság Szolgál atty ár a, Calocsán Esztendörül Esztendőre, egy Bérest egy jó négy ökrü szekérrel, ugy ha valamely ökör megsántulna vagy meg öregednék, áztat visza hogy HAAS Mihály, 1845. 32., 54. BÁCSKAI Vera - MUZSNAI Lászlóné, 1965-1969. II.