Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)
MAYER JÁNOS Az elűzött észak bácskai svábok németországi beilleszkedésének néhány kérdése
ben önkéntesen elmenekülök nagy része a tartomány északnyugati részében, Heidelberg közelében található Aglasterhausen térségében telepedett meg. Itt egy időben a falu egy kerületét is utánuk nevezték el („Kleintschawal"). Csávolyi németek egyébként August Rukatukl 1981-ben készített kimutatása szerint összesen 134 nyugat-német településen voltak megtalálhatók. 37 A csávolyiak útjának nyomon követése azonban nem túl könnyű, mivel őket a szervezett transzportokkal a szovjet zónába vitték, és onnan rendszerint külön utakon szöktek át nyugatra, végállomásként főként Baden-Württembergbe. Többségük lakóhelye ma Schwäbisch Gmünd, Schwäbisch Hall, Reutlingen, Ulm, Hockenheim, Darmstadt és Stuttgart környékén van. 38 A bácskai németek talán legfontosabb württembergi központja Stuttgart vonzáskörzetében található, közelebbről elsősorban Ludwigsburg körzete {BietigheimBissingen, Besigheim, Wolfsschlugen központokkal) és a Rems-Murr-körzet (Backnang és Waiblingen központokkal) említendő, ahová szinte mindegyik községből kerültek bácskai németek. Nagyrészt ezekre a vidékekre irányították ugyanis az önkéntes menekülőket és a szovjet zónából érkezőket is, mivel a magyarországi németek más vidékekről származó csoportjai is főként e tartományban élnek. További központ még Pforzheim környéke is, de Stuttgart szélesebb vonzáskörzetében szinte mindenütt lehet egy-egy bácskai sváb családot is találni. A telepítési szempontból tulajdonképpen inkább a sváb-bajorországi csoporttal rokon, de már BadenWürttemberg területén található Ulm, Krumbach és Günzburg vonzáskörzete, ahol csataljai, bácsalmási és kunbajai németek is élnek. A Kunbajáról elszármazott svábok egyik fő központja a Heidenheim közelében található Giengen an der Brenz, ahol rendszeres találkozókat is szerveznek. Ugyancsak ezen a környéken él a szovjet zónából elmenekült bácsbokodi svábok egy része is. A katymári svábok három nagyobb foltban telepedtek meg. Egyrészt Mannheim-Sandofen, illetve Schwäbisch Gmünd környékén (Baden-Württemberg), másrészt pedig az oberhesseni térségben Gießen környékén. Sokan élnek Griesheimben, és a közigazgatásilag ahhoz tartozó mintagazdaságban, a St.-Stephan-telepen is. Ez utóbbi telep kivételes példa arra, hogy egykori elűzött parasztok továbbra is eredményesen foglalkoznak a mezőgazdasággal. A menekültek egy része az ötvenes években történt belső áttelepítések révén Baden-Württemberg eredetileg a francia zónához tartozó részébe is került, itt azonban jelentősebb számú felső-bácskai közösség nem él. Közülük csak olyan személyek költöztek oda, akik - már Németországban - Jugoszláviából származó németekkel kötöttek házasságot, nekik ugyanis jelentős részüket éppen Badenben telepítették le. 4. Az elűzöttek mint idegenek A menekültek Nyugat-Németország második világháború utáni helyi társadalmaiban mindenképp rendszeridegen elemeknek számítottak. Mindaddig, amíg „másságuk" - ami bizonyos fokig máig is megőrződött - szociális elkülönüléssel párosult, aligha lehetett valódi integrációról beszélni. Éppen ezért érdemes áttekinteni azokat az ismérveket, amelyek tekintetében a menekültek nem illeszkednek a helyi közösségekbe. Ennek alapján közelebb kerülhetünk a társadalmi beilleszkedés kiindulópontjához. Marion Frantzioch egy tanulmányában szemléletesen elemzi a meRUKATUKL, August, 1981. 21-22. PFEIL, Jakob - GINDER, Paul - RUKATUKL, August. 1980.
