Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

jugoszláviai magyarellenes intézkedéseknek, fokozták „a Titó-banda magyarokat elnyomó politikájának ismertetését", bizonyítandó, hogy „a nemzetiségi elnyomás a Titó-rendszer népellenes, fasiszta jellegéből adódik." Az így felkorbácsolt horvát- és szerbellenes indulatok és hisztéria ellensúlyozásaként leszögezték azt is, hogy káros az az álláspont, mi szerint minden délszláv titóista. A revízionizmus elkerülése érdekében javasolta a jelentés, hogy lépjenek fel a magyar soviniszta megnyilvánulások ellen, amelyeket a párt, az AVH, a rendőrség és a közigazgatás apparátusában tapasztaltak. Az agitáció erősítésére az ipari bázissal is rendelkező határmenti járási központokban, tehát Szegeden, Baján és Pécsett politikailag fejlett magyar párttagokból, főleg ipari munkásokból álló különleges agitációs csoportokat szerveztek, amelyek a határmenti községekben a „felvilágosító" munkát végezték, és a helyi népnevelő csoportokat szervezték. A Központi Agitációs és Propaganda Osztály felülvizsgálta a Nase Novine szerkesztését és kiadói munkáját. A lap népszerűségét úgy akarták fokozni, hogy több képet és karikatúrát jelentettek meg benne, a terjesztés támogatását pedig a megyei pártbizottságok feladatává tették. 2 A határozati részben annyi engedményt tettek, hogy felhívták a figyelmet arra, ha a sokác, bunyevác, vend szavak használatát sérelmezik az érintettek, akkor azokat az országos agitációban ne használják. Az agitációnak ki kellett hangsúlyoznia, hogy nem igazak azok a rágalmak, hogy a párt üldözi a délszlávokat nemzetiségük miatt. „Vigyáznunk kell azonban, nehogy agitációnk nacionalista vonalra csússzon, amit Titóék azonnal revíziós propagandaként állítanának be."

73 A KV Agitációs és Propaganda Osztálya a határmenti megyékben a Szovjetuniót népszerűsítő és a „Titó-bandát leleplező" előadássorozatot szervezett, és ehhez kapcsolódó brossurát adott ki magyar és délszláv nyelven. A határsávban megjelenő megyei lapok és a Nase Novine feladata volt, hogy Titó-ellenes cikkeket közöljön, valamint a népnevelő füzetekben is adtak ki ilyen anyagokat. 1951. március elején Központi Délszláv Csoportot alakított az Agitációs és Propaganda Osztály és a Káder Osztály, majd felülvizsgálta a határsávban megjelenő lapok szerkesztőségeit, a megbízhatatlan elemeket leváltották. Több megyei lapot is elért a tisztogatási hullám, köztük a Bács-Kiskun Megyei Népújságot is. A lap szerkesztőjét lemondatták, „helyére Weither Dániel került, akit viszont még 1949-ben megbízhatatlansága miatt eltávolítottak a megyei agitációs és propaganda osztály éléről." 4 Az érintett megyei és járási pártbizottságok egyik politikai munkatársának kizárólag a délszláv kérdéssel kellett foglalkozni, és előírták, hogy lehetőleg beszéljen valamilyen szláv nyelven. Ennek ellenére 15 határmenti járásból 1951 közepén is csak 2-3-ban volt délszláv felelős.

75 A délszláv felelősök névsora: Koblor Erzsébet (Szombathely), Krenács Márton (Csongrád megye), Dolonec István (Somogy megye), Helt József (Baranya megye), Karajkó János (Bács-Kiskun megye), Matein János (Zala megye).

76 A központi apparátusból Matécz Jánosnak és Szentivánszky Sándornak előírták, hogy a következő pártkongresszuson szólaljon fel horvát nyel77 ven. 1950. augusztus 8-án a központi agitációs és propaganda osztály jelentést adott a Titkárságnak a délszlávok között végzett propagandamunkáról. Tavasszal és a nyár folyamán kéthónapos és négyhetes megyei pártiskolákon alapszervezeti titkárokat, aktivistákat képeztek ki rohamtempóban, „akik az ellenség elleni harcban 72 MOL 276. f. 54. cs. 106. o.e. 73 MOL 276.L54.es. 106. o.e. 74 MOL 276.L89.es. 113. o.e. 75 MOL 276. f. 89. cs. 113. o.e. 7fi MOL 276. f. 89. cs. 35. o.e. 77 MOL 276. f. 54. cs. 131. o.e.