Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

ORGOVÁNYI ISTVÁN A déli határsáv 1948 és 1956 között

jelentett állandó lakással rendelkeztek az adott járás területén, és egyházi funkciójuk oda kötötte őket. Egyházi személyek nem költözhettek ide: „Erre a területre semmiféle vándor szerzetest, apácát beengedni nem lehet." A határmenti megyékben lévő ipari üzemek felső- és középvezetőit felülvizsgálták a párt és az iparügyi minisztériumok megbízottaiból álló különleges bizottságok. A nagy gyárakban rendszeresített gyári nyomozó csoportok mintájára a határmenti megyékben lévő középüzemekben is nyomozó csoportokat létesítettek, amelyek szoros alárendeltségben álltak az AVH helyi szerveivel. A határmenti járásokban, de főként a 15 kilométeres sávban megerősítették a szocialista mezőgazdasági szektort, azaz felgyorsították a tsz-szervezést. Ekkor körülbelül 160 tszcs és 35 gépállomás volt ezen a területen, a tervezet szerint ezek számát a lehető legnagyobb mértékben kellett növelni. A magánszektorban lévő vendéglátóipari üzemek engedélyeit felülvizsgálták, és a megbízhatatlannak minősített tulajdonosoktól megvonták az engedélyt. A Kádár János által előterjesztett tervezethez a Titkárság határozatai annyit tettek hozzá, hogy a járási pártbizottságok átalakításánál egészen kivételes esetektől eltekintve ipari munkások legyenek a párttitkárok, és a járási pártbizottságok tagjait a Szervezési Bizottságnak is jóvá kellette hagynia, valamint felvették őket a központi vezetőség nómenklatúrájába. A járási pártbizottságok titkárainak havonta egyszer kellett összehívniuk az AVH-kirendeltségek vezetőit. Az AVH létszámának 100 fős emeléséhez hozzájárultak, de három hónapon belül vissza kellett állítani az eredeti létszámot. A vendéglátóipari üzemek engedélyeinek megvonását az AVH javaslata alapján kellett végrehajtani. Vizsgálatot rendeltek el a pécsi délszláv tanítóképző ellen. Balogh Béla államvédelmi alezredes május 25-én írásban számolt be a határozatok végrehajtásáról. Ebben jelentette, hogy a megjelölt négy járási főjegyzőt, a 18 járási jegyzőt, a 33 községi vezetőjegyzőt, valamint a 33 községi bírót, a siklósi kapitányság vezetőjét, és a 13 őrsparancsnokot leváltották, helyükre megbízható kádereket állítottak. Elkészült a határsáv létesítéséről szóló rendelettervezet és annak bizalmas végrehajtási utasítása, valamint a rendőrök kiegészítő illetménypótlékjára vonatkozó rendelkezés is. A kitelepítésre megjelölt 1500 személy összeírása megtörtént, és elkészítették a végrehajtási tervezetet is. Összeírták a kietelepítendő apácákat és szerzeteseket is, 246 férfi és 424 női szerzetesnek szánták ezt a sorsot június l-jétől. A többi határozat végrehajtásának előkészítése is megtörtént. Egyedül a gyári nyomozócsoportok felállítására vonatkozó határozat megváltoztatását javasolták, ugyanis ezek a legtöbb helyen, így a határsáv üzemeiben is gyorsan dekonspirálódtak. Az erről szóló döntést el is halasztották későbbre.

21 A Titkárság 1950. június 2-án Földes László jelenlétében és Hazai Jenő előadásában határozott, hogy összesen 30 új pártszervezőt állit be a 15 határmenti járásban. A határozat szerint a Bajai- és a Bácsalmási járás két-két, a Kiskunhalasi pedig egy funkcionáriust kapott erre a feladatra.

22 A Titkárság 1950. június 28-i ülésén két napirendi pont is foglalkozott a déli határsávval. A korábbi határozat értelmében felülvizsgálták a határmenti járások pártbizottságainak összetételét a politikai megbízhatóság, képzettség, gyakorlati munkára való alkalmasság és a jugoszláv rokoni kapcsolattal való rendelkezés szempontjából. A jelentés adatai szerint a járási titktári funkciók közül öt, a járási pártbizottsági posztok közül pedig 19 nem is volt betöltve. Altalánosságban azt állapították meg, hogy a határmenti járások pártbizottságai a többihez viszonyítva igen 21 MOL 276. f. 54. cs. 103. o.e. 22 MOL 276. f. 54. cs. 102. o.e.