Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Adatok a Homokhátság XVIII. századi állatjárványaihoz

TUDÓSÍTÁS 24 A Magyar Országban támadott Marha Döge eránt November Havának 30-dik nap­ján hozzám Botsátott Kegyelmes Decretumot, tegnap, a másodikat pedig 2-dik Decem­ber Dátuma alatt, éppen ezen szempillantásban vettem. Áztat ugyan, hogy ezen Marha-Döge veszedelmes, és hogy ez, minden belé esett Marhát, igen kevés idő alatt meg öl, az, az eránt vett, és velem közlött tudósításokból, értem, de arról, miből állyon nyavalyájuk? mitsoda belső részeit fogja el? mitsoda he­lyen vagyon, és millyen egy Szó emlékezet sintsen. Hasonlóképpen, arról sintsen semmi emlékezet, hogy ezen Marhák, betegségek előtt, mitsodás állapotban voltának, kövérek é avagy hitvánok? mit lehetett tapasztalni Testeikben? Rosz élelmek volt é, s a Takarmányban szükséget láttak-é e? és a föld Népe mi okát adja ezen Marha-Dögnek? A dolog igy lévén, én egyebet azoknál Orvosságok­nál, a mellyeket közönségesen a Marha-Döge ellen, és azon Marháknak, a mellyek még meg nem betegedtek, meg tartása eránt, javasoltatnak, nem javasolhatok. Hihető, hogy azokban a Helyekben, a hol ezen ezen Marha-Döge vagyon, kevés egésséges Marhák találtatnak, és hogy több okok lehetnek, a mellyek az egéssséges Mar­hákat, már régóta készítették ezen betegségre. Hogy ezen Marha-Döge tovább ne terjedjen, az egészséges Marhák, a Betegektől azonnal el-választassanak, jól tartassanak, tisztíttassanak, és egy Szóval vélek legjobb módon bánnyanak. Nem meleg, hanem száraz, és szellős Istállókban kell tartani. A Mar­hákat, nem kell öszve szorítani, hogy szorossan egymás mellett áljának, és sok Marhák egy Isttállóban ne légyenek. A leg tisztább, és melegebb óráin a napnak, friss Levegő-ég bé szívása kedvéért, ki kell őket hajtani, és az a hely a hová ki-hajtyák, nedves, és Ganéjos ne légyen, hanem a mennyire lehet tiszta és Száraz. Az Istállót, Ólat, avagy Aklot éjszakára nem kell bé-zárni, hanem ezeknek ajtai, és Ablakai nyitva tartassanak, mindazáltal a Marhával bánó Kotsisok, Béresek, vagy más egyéb Szolgák, a Szélnek fúvására, és az Hidegnek keménységére vigyázzanak, hogy a Marha igen meg ne fázzon. Az egészséges Marhával annyi kő-sót kell nyalatni, amennyit tsak nyalhat, és napjá­ban gyakorta tiszta Vízből meg itatni. Mihelyt egy darab Marha megbetegszik, mindgyárt el-kelletik az egésségesektől vá­lasztani, és a betegek közé hajtani, és azonnal a két első Lába lözzé a Marjára egy Ló farkából tsinált szőr madzag, avagy e helyett az úgy nevezett Zill-Wurzel applicáltassék. Italul a beteg Marháknak, főtt szénának a Leve Sóval, Salétrommal, avagy Puska­porral meg-elegyitve adassék. A Szemeit, óra lyukait, és Száját a beteg marháknak mindennap háromszor tiszta vizzel kelletik ki-mosni. Ha nem ganajozhatnak, akkor egy ittze, szénával főtt vizet, egy maroknyi közönsé­ges sóval megelegyítve, kelletik lágy melegen a Marha Torkába tölteni, egy meszely, avagy valamivel több Savanyú Káposzta Leve is, meg indítja hasonlóképpen, a beteg Marhának a hasát. Hogyha a beteg marhákon a nagy fosás vagyon, akkor egy pár kalánnyi vékony por­rá tört Tserfa hajat, kelletik nékiek, egy portio Szénával főtt vízbe bé-adni, rántott Liszt­tel tisnált Leves, kivált ha ezt, egy Pohár borral, víz helyet tsinálja az ember, a has­menésben igen hasznos. Minthogy abban az én Könyvemben, a melylyet az Istennek ezen Oltáráról irtam, a Marha Döge eránt való minden Rendtartások bővebben meg-vagynak írva, és a minden-

Next

/
Oldalképek
Tartalom