Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR Adatok a Homokhátság XVIII. századi állatjárványaihoz

hogy a hivatalokban a beküldött jelentések egy része el is kallódott. Az egyetlen alaposabb áttekintést a magyarországi állatjárványokról Szepes (Schütz) Béla készítette.

1 A feldolgozás alapjául az ország megyéinek a helytartótanácshoz megküldött jelentései szolgáltak. Kigyűjtött adataiból, táblázataiból is több alkalommal hiányzik Pest megye, holott a Homokhátságon kétségtelenül igen jelentős pusztításokról készültek kimutatások. Ennek következtében az ezekből szerzett adatok és eddig levont következtetések sem lehetnek igazán megbízhatóak. Ezért célszerű utalni néhány olyan jelentősebb helyi feljegyzésre, amelyek kétségtelenné teszik, hogy az itt közölt időpontok előtt is jelentős járványok okozta állatpusztulások történtek. Fellelhető adataink alapján a XVIII. századon belül nagyobb járvány már 1717-ben pusztított ezen a vidéken.

1 Nem sokkal később rögzítették, hogy „Anno 1726:...Nemes vármegyének parancsolatjából Die 15-a Maji az eldöglött Marhákat számba vettük..."

15 Az eldöglött jószágok száma 1726-ban Jószágok Gazdák vesztesége Nemesek vesztesége Összesen Jármos ökör 27 27 Fejős tehén 63 7 70 Hámos ló 24 2 26 Meddő tehén 126 35 161 Tinó, üsző, csikó 124 36 160 Fejős juh 580 217 797 Göböly 3 3 Borjas tehén 76 76 Méneses ló 4 4 Ezek az adatok meg sem közelítik a későbbi nagy járványok során nyilvántartásba vett veszteség nagyságát, de kétségtelen, hogy járványszerü pusztulás történhetett, és ezért kellett a lajstromot összeállítani.

1 1729-ből is fennmaradt egy kimutatás: „Kezdődött az döglött jószágokról való conscriptio" címmel. Itt 426 gazda veszteségeit vették nyilvántartásba, tehát ugyancsak számottevő pusztulást örökítettek meg. Ezúttal is célszerű egy összegzést mellékelni, amely kétségtelenné teszi, hogy valóban járványos megbetegedésekről és pusztulásokról készült az összesítés. (L. az alábbi táblázat adatait.) Bár Szepes (Schütz) Bélának a XVIII-XIX. századi állatjárványokat bemutató táblázatában Pest megye első alkalommal csak 1779-ben tűnik fel, a helyi feljegyzések már egy évtizeddel korábban is komoly járványokról tanúskodnak. Az 1768. szeptember 11769. május 20-ig terjedő időszakban pl. 2463 szarvasmarha, 1446 ló és 8692 db. juh 13 SZEPES (SCHÜTZ) Béla 1942. 14 „... Zenneg Urunknak levelére válaszolni kel, hogy tudni illik az el multŐsszel 40, 50 s 54 Talléron adódott Vásárunkban az ökröknek párja, hogy pedig drágább mint ennek előtte volt, azt az Tavalyi nagy dög cselekedte..." IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor 1998. 48. 1718. február 13. 13 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára (később: BKMÖL) IV. 1504. Kecskemét város levéltára (később: 1504) m/ Összeírások (később ml) 30. doboz, 1. 16 Érdemes utalni arra, hogy a kimutatás valószínűleg nem teljes. További sajátossága, hogy újabb rovatokban megjelennek a fejős juhok (1573 db elhullás), együttesen a tehén és ló (506 db elhullás) végül a hamadfü üszök és csikók rovata, mely szerint 195 elhullás Citent. Ez a bizonytalanság is indokolttá tette, hogy a teljes anyag közlésétől itt eltekintsünk.