Bács-Kiskun megye múltjából 17. (Kecskemét, 2001)
KŐHEGYI MIHÁLY Érsekcsanád rövid története a XVIII. század végéig
és Gonda Andrást elvitték. Ezzel meg nem elégedve Miklós és László jobbágyoktól két kutyáját is elvitték. 31 Az ügyet Újlaki László bán is kivizsgálta, amikor is Bodrog megye alispánja és szolgabírái bizonyították, hogy Bodmári Benedek és Miklós csanádi tisztek elvitték bátmonostori Töttös László két szentgyörgyi jobbágyát: Kis Pétert és Sydo Andrást.' (Az előbbi jelentésben Gonda András szerepel. Lehet, hogy a Zsidó a beceneve volt.) 1420-ban Zsigmond király a szekszárdi konventet küldi ki, hogy azt a hatalmaskodást, melyet Haraszty Dénes (Dionisius de Harazthy), Ozorai Pipo csanádi tisztje Mátyusházán elkövetett, vizsgálják meg. 33 Ebből a jelentésből az is kiderül, hogy időközben Ozorai Pipo, Zsigmond király nagyhírű hadvezére szerezte meg Csanádot a kalocsai érsektől. A megye tisztviselőivel is vizsgáltatta Zsigmond az ügyet, hiszen az elkövető (Ozorai Pipo) és a károsult (Bátmonostori Töttös László) egyaránt kedves híve volt a királynak. A helyszíni vizsgálat során ahogy később a királynak jelentették - a kiküldött Barss Mihály és Máté 34 ökör és 4 ló elrablását találta igaznak. 34 Nagytermészetü ember lehetett Haraszty Dénes, a Csanádiak tiszttartója, mert még el sem ült az előbbi hatalmaskodás, amikor 1420. szeptember 14-én Zsigmond ismét kénytelen megkérni a szekszárdi konventet, vizsgálja meg, igaz-e, hogy Ozorai Pipo csanádi tisztje (officialis) bátmonostori Töttös László özvegyének és fiainak Szentgyörgy nevü birtokára törtek és Bors János 1 lovát, valamint pénzét elvették. 35 Haraszty segítőtársai Balh Demeter és Barnabás, valamint György és Benedek. (Az utóbbiak vezetékneve nem szerepel.) 1430 novemberében Garai Miklós nádor utasítja a pécsváradi konventet, hogy Haraszty Dénest, Ozorai Pipo csanádi tisztjét idézze meg, mert Matyusházáról 27 ökröt és 80 juhot elhajtott. 36 Meg is idézték (Balásfalvi Miklós és Mihály pap) a nádor elé, de Haraszthy nem jelent meg a tárgyaláson. 37 Sorozatos perhalasztás után végül is nem tudjuk meg, mi lett a per vége. Bármennyire furcsa, a mai nemzedék hálás lehet a sorozatos rablásokért, hatalmaskodásokért, mert így írásban is nyoma van Csanád község létezésének. Érsekcsanád két tagból álló helységnév. A megkülönböztető szerepű „Érsek-" előtag azzal kapcsolatos, hogy a falu a kalocsai érsekségnek volt a birtoka évszázadokon át. 38 Csanádról annyit tudunk Anonymus krónikájából, hogy Doboka fia volt, Szent István rokona (nepos regis). A hagyomány szerint Ajtony hadvezére, akinek törzsi állama a Tiszától az Erdélyi középhegységig és a Kőrösöktől az AlDunáig terjedt. A Maroson leúsztatott fát megvámolta, ezért összeütközésbe került a királlyal. Ajtony seregét 1027-28 körül győzték le, tőrbe csalták. Hadvezére, Csanád, aki István királyhoz szökött és a király hadainak élén leverte Ajtonyt, majd annak kivágott nyelvével hitelesítette diadalát. A monda szerint mindvégig Ajtony hadvezére, aki főnökét csatavesztésük után megölte, és levágott fejével a királyhoz menekült. 39 Hogy a közeli Fájsz, 40 Nyék, 41 Bő 42 és Asszony fal va 43 helynevek miképpen 31 ZICHY okm. 1872-1915. VI. 63. oklevél 32 ZICHY okm. 1872-1915. VI. 106. oklevél 33 ZICHY okm. 1872-1915. VI. 415.; IVÁNYI István , 1889-1907. IV. 17. 34 ZICHY okm. 1872-1915. VI. 408. 35 ZICHY okm. 1872-1915. VI. 425.; IVÁNYI István, 1889-1907. IV. 17. 36 ZICHY okm. 1872-1915. VIII. 297. 37 ZICHY okm. 1872-1915. VIII. 297. oklevél végén szereplő apróbetűs jegyzetben szerepel csak ez az adat. 38 FÉNYES Elek, 1851. I. 197.; VIRÁGH Rózsa, 1931. 24. 39 KRISTÓ Gyula, 1994. 145. A szócikket Szegfű László írta. 40 Első előfordulása 1212-ből való. CZAJTÁNYI István. 1971/a. 42. KUCZI Károly, 1967. 4. Puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév értelme „faló", „falánk". Árpád unokája volt. KISS Lajos, 1980. 211. Fájsz egykori Csanád helyétől 18-20 kilométerrel van északra.
