Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

A város vagyonának felmérése A birtok megvételéhez a pénzügyi fedezet előteremetéséig tehát le kellett kötni a város vagyonát. Ennek felmérésére a város vezetői egy bizottságot küldtek ki, amely munkájáról 1855. június 11-én tett jelentést a tanács előtt. A június 11-én tartott bizalmi tanácsülésen - amelyen a rendes tanácsnokokon kívül a megyefőnök által kinevezett bizalmi tanácsosok is résztvettek - tárgyalták meg a felmérés eredményét. Ez a jelentés, a város vagyonának 1855. évi állapota, képezi a jelen forrásközlés tárgyát. (A jelentés Kecskemét tanácsülési jegyzőkönyve 1855. évi II. kötetében található.) Mielőtt a jelenvoltak meghallgatták volna a bizottság jelentését, a felmérés eredményét Hajagos Illés polgármester arra figyelmeztette a tanács tagjait, hogy a tárgy nagyságához képest tegyenek félre minden egyéni érdek szülte részrehajlást, száműzzék a személyeskedést és minden ingerültségtől mentesen a tárgy nagyságát tartsák szem előtt. Hivatkozott az ősökre, akik szintén „örökszerzeményű" birtokokkal gyarapították Kecskemét vagyonát és ezáltal örök emléket állítottak maguknak.

11 Ezek után hallgatták meg a bizottság jelentését, amely levéltári dokumentumok felhasználásával készítette el számításokkal alátámasztott munkáját.

12 A jelentésben foglaltak nem csak a város 19. század közepi gazdasági helyzetét tükrözik, hanem Kecskemét gazdaságpolitikájába, annak történetiségébe is bepillantást engednek. Ezért tartottuk célszerűnek megjelentetését. A dokumentum, a bizottság jelentése, szerkezetileg három nagyobb egységre tagolódik. Az első részben Kecskemét akkori vagyoni állapotát: a birtokszerzésekbe fektetett beruházásait, az általa felvett kölcsönöket (a város tartozásait) vette sorra a bizottság. (Itt került részletes bemutatásra a megváltakozás menete, a birtokrészletek megvásárlásakor kötött szerződések keltének, a volt tulajdonosok nevének, a kifizetett összegeknek feltüntetésével, az egyes puszták megszerzésének sora, és a pusztákon élvezett haszonvételi jogok felsorolása.) A második részben az elődök gazdaságpolitikájáról történik említés. A harmadik részben pedig azt taglalja a bizottsági jelentés, hogyan lehetne előteremtem a borbási, szentkirályi és alpári puszták megvételére a pénzt, valamint a pusztákat milyen elvek szerint osszák ki a lakosok között, és miből fedezzék a város egyéb tartozásait. A birtokszerzésbe fektetett városi beruházások között első helyen a földesúri megváltásért, a földesúri birtokrészekért kifizetett összegeket részletezi a jelentés. Az 50 oklevéllel, szerződéssel alátámasztott megváltakozás 1724 és 1848 között folyt. Kecskemét 50 alkalommal 9 család tagjainak fizetett földesúri váltságot. Bár Hornyik János Kecskemét monográfiájában azt írta, hogy 1784-től 1841-ig minden földesúri illetményt megváltott a város, az oklevelek között találunk 1784 előtti és 1841 utáni keltezésűt is. Később maga Hornyik is elismeri - említett munkájában -, hogy volt olyan földesúr, akinek tulajdonrésze 1848-ig per alatt volt, vagy éppen 1848-ban enyészett el joga.

13 A megváltakozás 303.620 pengőforint 4 krajcárjába került Kecskemétnek. A dokumentumból kitűnik, hogy egyik esetben pengőforintban. máskor váltóforintban van megadva a megváltási összeg. Ennek az a magyarázata, hogy amíg a 18. században a kisebb " Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára - továbbiakban BKMÖL IV. 1605 Kecskemét Váras Tanácsának iratai a/ Tanácsülési jegyzőkönyv 1855. II. köt. 1. old. 12 Maga a jelentés: BKMÖL IV. 1605/a Tanácsülési jegyzőkönyv 1855. II. köt. 4-12. old. 13 HORNYIK János, 1860-1866. III. 9.