Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KŐHEGYI MIHÁLY Katymár lakossága a XVIII. század első harmadában

E táblázatból kiderül, hogy a környék nem volt néptelen, s Katymár is lakott település volt 1590-ben. Hogy kik voltak lakói, az egy másik forrásból kiderül. A tízenötéves háború (1593-1606) egyik kiemelkedő hadi eseménye Esztergom várának visszavétele volt a töröktől.

9 A hosszúra nyúlt ostromban mindkét fél seregében harcoltak rácok, s a vár bevétele végül is a bent élő rácok segítségével vált lehetővé.

10 A vár kapitányává Pálffy Miklóst nevezték ki 1595 legvégén. A szüntelenül ide-oda hullámzó harc az egész vidéket pusztává tette. Éppen ezért Pálffy egyik legsürgősebb teendője a vidék benépesítése volt. Először Óbuda és Pócsmegyer környékéről telepített fel embereket, de mindez kevésnek bizonyult. Ezért 1597 nyarán mélyebben lemerészkedik a hódoltságba és Tolnáról hoz újra keresztény embereket. Ekkor a rácokat is meg akarta nyerni céljának, de azok nem álltak rá az alkura. Kénytelen volt részben taktikát változtatni, részben még délebbre leküldeni toborzó legényeit. Kapóra jött, hogy éppen kémeket menesztett a török császár táborába, Filipopolba és Adrinápolyba (Drinápolyba), akik egyúttal egy pátenst vittek a bácskai rácoknak, hogy a király jogara alá meneküljenek, és hagyják el a török megsegítését. Ennek nyomán 14 község megígérte a behódolást, és követeket küldött Pálffyhoz, aki a falvak nevét megírta a császárnak, de az oklevél közlője ezeket elhagyta. A rácok a következő feltételeket szabták: első évben nem fognak adót fizetni. Ezzel szemben kötelezik magukat kémszolgálatra. Minden héten 1-2 ember bejelenti majd a török haditerveket a császáriaknak." A tapasztalt Pálffy néhány rác ifjat is magához csalogatott, és ők megnyerték a többieket is. Levelének ez a része azonban szétmállott, olvashatatlan, de az eredeti két megállapodást mellékeli leveléhez, s így a végső eredményről ezek a magyar nyelven írott szerződések felvilágosítást adnak. A két egyezséglevél egyikében 15 a másikban 23 környékbéli község vállalja, hogy Esztergomba költözik.

12 Az egyik így szól: „Mi Pap Farkas aranyasi, Voichin Radyth borsodi, Jusbas Orgivan nagy-geöriczi, Robacsy Ilia kispatalomi, Kenéz Lázár kachmári, Vökön Kenéz vámteleki monostori kalugerek: György madarast, Radyvo újvárosi, Lázár Kenéz nagypatalomi, Radowány Györgyny, Dobrothe Kenéz legyeni, Lukács Garai zombati, Dragai baskuthi, György Kenéz sári és Mihály körtvélyesi rácz falukban való tiszttartók és papok az megnevezett rácz faluknak képekben valljuk ez mi levelünknek rendiben, hogy mi hajtottunk fejet és hódoltunk meg az mi kegyelmes és törvény szerént való fejedelmünknek, az keresztény hatalmas római császárnak és magyarországi királynak, az fölséges Rudolphus császárnak, és kötjük magunkat ő fölségének, az Magyarország törvénye szerént, azon Magyarország koronájához való hűségre, engedelemre és adó adásra. És mi végeztünk az mi kegyelmes urunkkal az tekéntetes és nagyságos Pálffy Miklós által, úgymint ország kapitányával és urunkkal és alkuttunk meg ilyen okkal, és kötöttük magunkat adó adásra ilyen módon: az míg az fölülről megnevezett falukra haza épülhetünk és haza mehetünk, addig fogadjuk ő fölségének adni minden házas ember egy forintot és ötven pénzt, a kiknek pedig közöttünk feleségek nem volna, de szántó-vető, baromtartó és kereskedő volna, az tartozik adni egy forintot, és ezt fogadjuk megadni esztendőnkint ö fölségének. Ha pedig az falukra haza épülhetünk: akkorra kötjük magunkat ő fölségének minden törvény szerint való adóra és szolgálatra. Ha pedig mi az mi fogadásunkat és hűségünket meg nem állanánk és meg nem tartanánk, kötjük magunkat, hogy szabad legyen ő " JURKOVICS Emil, 1902. 10 TOLDY Ferenc, 1866. dec. X. lib.X. Cap.8 " JEDLICSKA Pál, 1897. 627-628. 12 TAKÁTS Sándor, 1903. 535. Az oklevelekben valóban nincs szó arról, hogy e falvak népe Esztergom környékén lakna, de annyi bizonyos, hogy „az fölülről megnevezett falukra haza épülhetünk" kifejezés szerint a rácok a szerződéskötés idején nem a régi lakóhelyükön tartózkodtak ; SZAKÁLY Ferenc, 1981. 147-148. A kötéslevél kiállításának helyéből (Újvár) lehetne talán kiindulni