Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

2. készítsék elő rábeszélésekkel és figyelmeztetésekkel a népnek azon osztályát a tanulásra, akiknek erre szükségük van és hassanak oda, hogy ezek az oktatási közhelyen pontosan és szorgalommal jelenjenek meg; 3. szemléljék ki e czélra az alkalmas tanítókat tisztességes jutalom ígérete mellett. Első sorban hívják fel e végből tisztes tanítói osztályt, mint melyet e felhívás és tiszt nem csak első sorban illet meg, hanem a mely e feladat megoldását hivatalánál fogva érti is. Ott hol a tanítók között ily egyéneket nem találhatnának, keressék azokat az e czélra megbízható művelt és tanult osztálybeliek között. A felnőttek tanításának legelső tárgyai: az írás, olvasás, számvetés elemei. Ha e részben sikeres előhaladást tesznek, követheti ezeket a hasznos ismereteket terjesztő népszerű könyvek olvastatása és magyarázása. Ha az érdemes elöljárók ezek oktatására feltalálják a tanítókat, a sikeres eredmny már e tél folytán meg fog bennünket örvendeztetni. "

19 A felhívás nemcsak a tanítói hivatásra hagyatkozik az oktatók megnyerése érdekében. Az a tanító, aki vállalkozik a felnőttek tanítására díjazásban részesül. Nevezetesen minden írni-olvasni megtanított felnőtt állampolgár után 3 forintot, az olvasást valamelyest ismerőt ha megtanított írni 2 forintot kapott kézhez. A korabeli dokumentumok azt igazolják, hogy a bajai tanítók és tanítónők nemcsak a megszerezhető jövedelem miatt működtek együtt a felnőttoktatás szervezőivel, hanem az elkötelezett hivatástudat is sarkalta őket. Az egész megyét átfogó intézkedés és összefogás hatásárai 870 és 1871 telén a Bács-Bodrog vármegyei tankerületben 907 egyén tanult meg írni-olvasni, valamint 217 felnőtt sajátította el az írás tudását. Baja városában ezekben az években a felnőttoktatásban 20-30 fő vett részt. A népiskolai törvény III. fejezet 11. § 3. pontja írja elő a hitfelekezetek által felállított népoktatási tanintézetekben tanítandó tantárgyakat, míg a IV. fejezet 55. § az elemi népiskolák kötelező tantárgyait. Mind a hitfelekezeti, mind a községi elemi népiskolák tantárgyainak élén a hit- és erkölcstan állt, jelezvén a vallásos nevelés, az arra alapozott magatartás fontosságát. Az alapkészségek elsajátítását kellett biztosítani az írás, olvasás, számolás magas óraszámának, órarendi érvényesítésének. A gyakorlati életre való felkészítést szolgálta a „fejbeli" számolás, amely valamennyi osztályban kitüntető fontossággal bírt. Míg a hitfelekezeti iskolákban a hazai mértékek ismerete egészítette ki a számolás tantárgyat, addig a községi elemi iskolákban a hazai mértékek és pénznemek megtanítása volt feladata a tanítónak. Figyelmet érdemel a természettan és a természetrajz tantervi programja. Mindkét iskolatípusban megtanították ezek alapelemeit. A hitfelekezeti iskolákban az előzőeken felül megkövetelte a tanterv, hogy e tárgyak tanítása során kapjon nagyobb hangsúlyt annak a vidéknek és életmódnak a feldolgozása, ahol a gyermekek szülei élnek. A hitfelekezeti- és községi népiskolákban egyaránt útmutatást kaptak a tanulók a mezei gazdaságról, és a kertészkedés köréből. A polgári jogok és kötelességek megismertetése elmaradhatatlan része a népiskolák tantervének. A testnevelés, a testgyakorlat a katonai gyakorlatra orientálódott. A törvény előírásai a bajai római katolikus népiskolákban az 1880-81. tanévben a következők szerint jelentek meg: 9 KÉL, iskolai iratok 339/1870.