Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

MOLNÁR JÁNOS Baja város népoktatásáról az 1800-as évek utolsó évtizedeiben

nem jutottak pontos adatokhoz, vagy amiatt, hogy e korosztály iskoláztatásának társadalmi és családi feltételei még nem értek be. A 10 éven felüli fiúk és leányok jelentős része nem az iskolát, hanem valamilyen munkahelyet látogatott. Egy, az 1869-70. tanévről ránk maradt adat szerint a városban 740 tankötelesnek kellett volna a vasárnapi iskolát látogatni. Ebből rendszertelenül 200 fiú megjelenését tudták rögzíteni. Az ismétlő iskolák látogatására kötelezettek közül is a téli hónapokban még egy-egy foglalkozásra megjelentek, a tavasz időszakára jelentősen megcsappant a számuk. Az 1895-96. tanévben például a városban az alábbi adatokat rögzítették: Belvárosban decemberben beírt 90 tanuló áprilisban iskolába járt 30 tanuló Alsóvárosban márciusban beírt 79 tanuló májusban iskolába járt 16-20 tanuló Felsővárosban beiratkozott 79 tanuló közül egy sem jelent meg a foglalkozásokon. Közülük 41 cselédlányként elköltözött, néhányuk az ún. „zárdában" látogatott foglalkozásokat. A velük való foglalkozást nehezítette, hogy a sikeresen elvégzett osztályok tekintetében igen változatos képet mutattak. A belvárosi ismétlő leány iskola 47 tanulójának alapiskolai végzettsége a következő volt: 7 tanuló nem végzett egy osztályt sem 3 tanuló végzett 1 osztályt, 6 tanuló végzett 2 osztályt, 10 tanuló végzett 3 osztályt, 15 tanuló végzett 4 osztályt, 5 tanuló végzett 5 osztályt, 1 tanuló végzett 6 osztályt. A tanító az októbertől - májusig tartó - vasárnaponként 2 órás foglalkozásokról „szerény eredményről" tesz jelentést, hiszen a tanulók többségének még olvasókönyve sincs. A törvényben előírt anyagot nem tudták megtanítani. Hiába valónak bizonyult az évenkénti vizsgálat, a szülők figyelmeztetése, büntetése, az ismétlő iskolára kötelezett tanulók az oktatást elkerülték. A tanítók és a városi tanügyi hatóság, a közigazgatási bizottság kereste a megoldást arra, hogy a 12-15 éves korosztályra érvényes tankötelezettségnek miként tudnának megfelelni, azt minél teljesebben érvényesíteni. A megoldásra az 1898. augusztus 13-án tartott közigazgatási bizottság ülésén hozott határozat ad választ. Teljes terjedelmében közöljük a testületi döntést. „Baja város hatósága az eddig fentartott felső és alsó városi ismétlő iskolák közül nil itícin eddig a felső iskola részére megfelelő kert és berendezés megszerezhető nem volt és költség előirányzati fedezet hiányában - egyenlőre az alsó városi ismétlő iskolát átalakítja gazdasági ismétlő iskolává és itt az ismétlő oktatást a város közgazdasági viszonyainak jobban megfelelő gazdasági ismétlő - iskola követelményeivel egybehangzóan újonnan szervezi. Evégből az ismétlő iskolai 12-15 éves fiú és leány tankötelesek pontos kimutatása és névjegyzéke alapján megállapítandó a szervezendő osztályok és szükséges tanerők száma. Az alsó városi gazdasági ismétlő iskola elméleti oktatására az alsó városi népiskola helyiségei szolgálnak.