Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében
teljhatalmú királyi biztos gróf Batthyány Kázmért megkérték, hogy utasítsa Eszék város tanácsát a törvény megtartására, és tiltsa el a rác nyelv használatától. 190 Összegzés A forradalom békés szakasza Baján 1848. május végéig tartott, ekkor kezdett kibontakozni a Délvidéken a forradalom elleni fegyveres mozgalom. A közgyűlési /tanácsközségi/ és a tanácsi jegyzőkönyvekből jól kirajzolódnak a város védelme érdekében tett intézkedések, és képet kapunk a tágabb haza, a megye megvédéséért folytatott küzdelemről is. A nemzetőrség Baján 1848 júniusában állt fel. Négyszáz főből állt, önkéntesekből toborozta őket a város. 1848. június 20-án 300 nemzetőr indult Ókérre, Jovics tábornagy seregébe. A nemzetőrcsapat tagjainak folyamatos, általában néhány hetenkénti felváltása a város feladata volt. A város vezetői hamarosan tájékozódtak arról, hogy a környékbeli települések mekkora csapatokat küldtek, és arra a meggyőződésre jutottak, hogy Bajának nem szükséges 150 főnél nagyobb nemzetőrcsapatot kiállítani. Ervelésüket a megyei vezetés is elfogadta, az 1848. augusztus 27-i ülésen már 150 fős nemzetőrcsapattal kapcsolatos feladatokról tárgyalt a közgyűlés. Augusztus végén, az ellenség fokozódó készülődésének a hírére nagyobb létszámú, 114 fős őrség felállítását határozta el a város. Az őrzendő helyek a városkapuk, a sóház, a gabonaraktár és a gőzhajóállomás voltak. Az őrök fele nemzetőr volt, a másik fele a polgári lakosságból került ki. A veszélyeztetettség fokozódása miatt az 1848. november 12-i közgyűlés elrendelte a házról-házra való őrködést. A szabadságharc megindulása után, 1848 szeptemberében kezdődő újoncállítás során Bajára 104 újonc kiállítása jutott. A város toborzással verbuvált. Az újoncok 20 pengőforint ún. előpénzt kaptak a városi közpénztárból, 80 pengőforintos további járandóságukat pedig négy év múlva szintén innen kellett volna megkapniuk. Ennek fedezetét a város a lakosaitól erre a céka kivetett adóból szándékozott biztosítani. Mivel azonban a felcsapópénzt haladéktalanul ki kellett fizetnie, 3.000 pengőforint kölcsön felvételére kényszerült. Csak így tudta kiállítani a 104 újoncot, akik közül 98-at 1848. október 15-én fel is avattak Zomborban. Az országgyűlés 1848. októberi határozata 127 lakos után 2 újonc kiállítását rendelte el, ami Baja számára 229 újonc berukkoltatását jelentette. Ennek egy részét decemberre sikerült kiállítania, ekkor 122 újoncot küldött Zomborba. 1849 januárjában mozgó csapat kiállítására kötelezte Baját Bács-Bodrog vármegye vezetése. Ez azt jelentette, hogy négy hónapon belül 186 gyalogos és 21 lovas nemzetőrt kellett kiállítania. Mivel időközben a város anyagi helyzete csak tovább romlott, az ennek teljesítéséhez szükséges jutalompénz, felszerelés és élelmiszer biztosítására 20.000 pengőforint kölcsön felvételére volt szüksége. Még ugyanebben a hónapban általános népfelkelést rendelt el Knézy Antal alispán a Szenttamásról kitört és Verbászon pusztító rácok megfékezésére. Azonnal megkezdődött a fegyverre fogható férfiak összeírása. A parancs szerint a lehetőségekhez mérten felfegyverkezve és háromnapi élelemmel ellátva kellett volna az ellenség megfékezésére indulniuk. A rác fenyegetés hatására a képviselőtestület és a városi tanács az 1849. február 5-től 10-ig tartott együttes ülésének határozata értelmében védelmi bizottmánnyá alakult. A véBKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 1269/1848.
