Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében
A nemzetőrség és a hadsereg számára tett városi kifizetések Az újoncozás költségeinek jó részét a város viselte, mégpedig igen nehezen, gyakran kölcsönökből, erről tájékoztatnak az újoncozással foglalkozó jegyzőkönyvi bejegyzések. A táborba vonultak és a városon átvonuló haderő számára kenyér-, ló-, zab- és fuvarrészletekkel tartozott a város. Azt, hogy ezek összmennyisége mekkora volt, a jegyzőkönyvekből megtudni nem lehet, mert ezek csupán egy-egy jelentősebb kifizetés adatait tartalmazzák. Ezek mellett vannak bejegyzések személyekre szóló kifizetésekről, amelyek egy-egy nemzetőr vagy újonc hátralékos járandóságait rendezik. Baja városa az 1848. július 9-i képviseleti tanácsközség-ülésen rendelkezett az ókéri táborba rendelt nemzetőrsereg zsoldjának a kifizetéséről. A város az 1., 2. és a 4. csapat nemzetőrei részére 104 forint 45 krajcárt, tisztjeinek 66 forint 40 krajcárt, az Odry kapitánysága alatt lévő őrcsapat tisztjei és köznemzetőrei részére 66 forint 37 krajcárt utalt ki. Az első osztály kapitánya. Ott Márton számadásai szerint a város eddig 500 forint előleget adott, az állami pénztárból 75 forint 54 krajcárt kapott, a csapat utáni összes költség 833 forint 30 3/5 krajcár pengő, ezért még 257 forint 36 krajcárt igénycinek. A város a felsorolt összegeket, összesen 995 pengőforint 38 3/5 krajcárt kifizette. 166 Az 1848. augusztus 2-i tanácsülésen olvasták fel Knézy Antal Bács megyei első alispánnak az 1848. július 30-án Verbászról keltezett hivtalos levelét, amelyben meghagyta Baja város tanácsának, hogy gondoskodjon a hadi erő élelmezéséhez szükséges kenyér- és lórészletek szállításáról, nemcsak a júliusi hátralékról, hanem arról is, amellyel az illető szolgabírák által közölt repartitio 167 szerint a város augusztus 14-éig tartozik. A szállítás augusztus 15-ig a zombori megyei raktárba történjen. Ivánovics István városi kasznár szerint a város a július hónapra előírt részleteket már leszállította, ezért csak az augusztus első 14 napjára eső 85 kenyér és 17 lórészletet kell még leszállítania. A kenyérrészleteket lisztben, minden 64 részlet után 1 mázsa lisztet számítva kell átadni. 168 Schvanda János állami ispán és élelmezési biztos levelét az 1848. augusztus 21-én és 25-én tartott tanácsülésen ismertették. Ebben arról értesítette Baja város tanácsát - a tábori bizottmány vegyes osztályától érkezett hivatalos tudósítás alapján -, hogy a tábor szükségleteire ezentúl kiszolgáltatandó zabmennyiséget nem 1, hanem 1 forint 12 pengő krajcárral fogják beszámítani, és az összeszámolás alkalmával készpénzfizetés mellett fogják a szállítóktól átvenni. 169 Cvetkovics János hadnagy kérésével az 1848. szeptember 25-én tartott tanácsülés foglalkozott. A hadnagy 1 pengőforint 20 krajcáros napidíj mellett 24 napot töltött az ókéri táborban, de eddig csak 9 pengőforintot kapott, ezért kérte a még hátralévő 23 pengőforintnyi napidíja kiadását. 170 Az 1848. október 1-jei közgyűlésen gondot jeleztek a toborzott újoncok élelmezése körül. A probléma megoldására a közgyűlés kimondta, hogy az újoncoknak a naponta szokott 8 pengő krajcár zsoldot ki kell fizetni. 171 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849.46/1848. 167 repartitio (lat): arányos elosztás lf ' 8 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848.959/1848. 169 Uo. 1022/1848. 170 Uo. 1119/1848. 171 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849.72/1848.
