Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

Benjámin folytatja a mozgó csapatok szervezését, de megbízólevelüket még nem mutatták be/

15 A fenti 363/p. számú rendelet 14. pontja a katonaság élelmezéséről és fuvaroztatásáról való gondoskodást is Bács-Bodrog megye tisztviselőinek a kötelességévé tette.

116 A rendelet 15. pontja az újoncilletőséget ki nem állított községeket mielőbbi teljesítésre szólította fel.

117 Az 1849. április 13-án és 17-én tartott tanácsülés rögzítette, hogy a városi közgyűlés április 12-i határozata és gróf Batthyány Kázmér vezérfőispán és teljhatalmú országos biztos 363/p. számú utasításának 8. pontja a nemzetőrség kiállítását és rendeztetését, mint egyébként is a tanácsra tartozó intézkedést, a városi tanácsra bízta. A városi tanács a nemzetőrség kiállításását és rendeztetését szent kötelességének ismerte el, amelynek a végrehajtásán a haza vészteljes bonyodalmaiban, a fenyegetett közös szabadság, belbéke és csend megoltalmazásán nem egyszer és nem egy helyen hazafiúi lelkesedéssel fáradozott. A nemzetőrök törvény szerinti kiállítását a tanács már több ízben is teljesítette, e téren tehát nincs feladata. A rendkívüli idők miatt hiányossá válhatott összeírás kiigazításával és a pótlandók pótlásával az illető tizedbeli tanácsnokokat bízta meg.

118 Szintén az 1849. április 13-án és 17-én tartott tanácsülésen merült fel, hogy a nemzetőrség törvény szerinti összeírását meg lehetne gyorsítani, ha a Baján toborzó gránátos csapat parancsnoka a hozzá, Herdlein György százados és Reichl Benjámin főhadnagy pedig a mozgó nemzetőri csapatba soroltak névsorát közölné. A tanács ennek nyomán kérte a csapatok parancsnokait, hogy a csapataikba beállt és besorolt bajaiak névsorát közöljék velük.

119 Pilaszanovics József városi főbíró és vésztörvényszéki elnök levelét, amelyben a szükséges védelmi erő Bajára érkezéséről tudósította a tanácsot, az 1849. április 13-án és 17-én tartott tanácsülésen olvasták fel.

120 Ugyanez a tanácsülés tárgyalta gróf Batthyány Kázmér vezérfőispán és teljhatalmú országos biztos mozgó védsereg felállításáról szóló 324. számú rendeletét. A városi tanács a rendeletet tudomásul vette, határozatot hozott arról, hogy a 18-30 éves lakosokat a család fenntartására múlhatatlanul szükséges egyének kivételével összeíratja és századba soroztatja. A század megalakításával Herdlein Györgyöt és Reichl Benjámint bízta meg azzal, hogy ez a mozgó század elsősorban a város belső békéjét biztosítsa, de kísérje figyelemmel a mutatkozó ellenséges mozgalmakat is, a tapasztalatait pedig jelentse.

121 A városi molnármesterek az 1849. április 13-án és 17-én tartott tanácsülésen kérték a gabona őrléséhez feltétlenül szükséges egy-egy legény felmentését a mozgó csapatba való besorozás alól. A városi tanács elismerte, hogy a városi és a környékbeli lakosság részére a kellő lisztmennyiség előállításához minden malomban egy őrléshez értő személy szükséges. Ezért addig is, amíg a mozgó nemzetőrcsapatok alakításáról bővebb intézkedések történnének, az 115 Uo. 23/1849. 116 Uo. 29/1849. 117 Uo. 30/1849. 118 BKMÖL IV. 1007. Tan törv.jkv. 1849. 78/1849. 119 Uo. 79/1849. 120 Uo. 83/1849. 121 Uo. 89/1849.