Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében
1849. január - június Bács-Bodrog vármegye főispánja, Horváth Antal és Rudics Máté járási főszolgabíró rendeletben utasította Baja városát mozgó lovascsapat kiállítására, egyúttal azt is meghagyták a városnak, hogy gondoskodjon két lovas felszereléséről és kiállításáról. A rendeletet az 1849. január 3-i közgyűlésen olvasták fel. 93 Az 1849. január 8-án tartott tanácsülésen Baranya megye védelmi bizottmánya az 1849. január 7-én kelt hivatalos levelében a nemzeti kormánnyal való összeköttetés megteremtésére és a nemzeti hadsereg állapotáról szóló biztos hírek megszerzésére kiküldött Antal János alügyész futár utaztatását és a levelek elküldésében való támogatását kérte a városi tanácstól. A tanács határozatában készségesen eleget tett a kérésnek, segítette a Baranya megyei futárt. Vállalta, hogy a futár Baranya megyéhez intézendő sürgönyeit és leveleit Szekcsőre 94 küldeti. 95 Az 1849. január 21-i közgyűlésen a tábori bizottmány vegyes osztályának január 18-i határozata volt napirenden, amely szerint az elvonuló katonaság helyét pótló őrséget nemzetőrökből kell megszervezni. Bács-Bodrog vármegyében 5.000 gyalogos és 600 lovas nemzetőr kiállítását rendelte el. Kitűzte az őrvonal fő helyeit és kinevezte ezek parancsnokait. Baja városára 186 gyalogos és 21 lovas nemzetőr jutott, akiket a városnak 4 hónapon belül kellett kiállítania. A közgyűlés a városra kivetett csapatot toborzás útján látta a legcélszerűbben és a legrövidebb idő alatt kiállíthatónak. A toborzással Sándor József tanácsnokot bízta meg, aki vállalta a csapatok vezetését is. A csapat felfegyverzésére a közgyűlés elrendelte a fegyverek beszedetését. Mivel anyagi ösztönzés nélkül nem tartotta elképzelhetőnek nagy létszámú csapat kiállítását, minden nemzetőrnek fejenként 40 pengőforint jutalmat tűzött ki. A költségek fedezésére 20.000 pengőforintos kölcsön felvételét határozta el. A tőke visszafizetésének fedezetét a város határának egy meghatározott részéből befolyó haszonbérben jelölte meg. A toborzott nemzetőrök felavatására Volarics Antal és Jilk József tanácsnokot, valamint Kanyó Alajos képviselőt küldte ki. A kölcsön felvételével Grünvald Ferdinánd tanácsnokot és Jilk Józsefet bízta meg. Farkas József helyi lakosnak azt a felajánlását, hogy a fiát kész önként a saját lován kiállítani, a közgyűlés lelkesen fogadta. 96 Bács-Bodrog megye 1849. január 8-án Zomborban tartott bizottmányi gyűlésének 3. számú végzése tudatta, hogy a Bajára kivetett újoncilletőséget megemelték. A közlést a január 21-i közgyűlés tudomásul vette. Mivel azonban hasonló eset már többször előfordult, és a város kénytelen volt engedelmességet tanúsítani, a közgyűlés a megyei főispánhoz és a kormánybiztoshoz kívánt folyamodványt intézni. 7 Az 1849. január 23-án tartott tanácsülésen olvasták fel Kossuth Lajosnak, az OHB elnökének 1849. január 14-én 439/E. szám alatt kelt hivatalos levelét. Ebben a képviselőház január 13-i határozatát közli, amely szerint a képviselők mindaddig együtt maradnak, amíg a haza meg nem lesz mentve. A kormány mindazt, amit a nép az állam részére kiszolgáltat, vagy beszámítja az adóba, vagy készpénzben kifizeti. Amennyiben ez nem történne meg, az Uo. 2/1849. Szekcső (Baranya vm., ma: Dunaszekcsö, Baranya m., H) BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1849. 19/1849. BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849. 6/1849. Uo. 8/1849.
