Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

Az 1848. november 12-i közgyűlésen napirendre került a vagyoni és a személyi biztonság minél célszerűbb módon való biztosítása is. A közgyűlés elrendelte a házról-házra való őrködést. A tanácsnokok a tizedesek segítségével éjijelenként ellenőrizzék az őrséget, amikor ezt hivatali elfoglaltságuk lehetővé teszi.

72 Simics Pál és hét tanácsnoktársa 1848. december 30-án azt jelentette a közgyűlésnek, hogy a négy hétre táborba küldött nemzetőrök zsoldpótlékát a város lakosaitól beszedették. A 12 tizedbeli jegyzék szerint összesen 1.046 forint 46 2/5 krajcár folyt be.

73 Ugyanezen a közgyűlésen Sámuel István városi szószóló a Baja városa által a táborba leküldött 150 nemzetőr naponkénti két húszasra szabott zsoldpótlékának a kiűzetéséről tudósított. Összesen 3.161 forint 19 krajcárt fizetett ki ezen a címen a város.

74 Beöüiy Ödön teljhatalmú királyi biztos 1848. szeptember 17-én kelt hivatalos levelét az 1848. szeptember 20-án és 22-én tartott tanácsülésen olvasták fel. Ebben tudatta, hogy a magyar hazát az ármány által félrevezetett idegen fajú s ajkú népek hálátlanul megtámadták és tűzzel-vassal pusztítják. Felhívta Baja város közönségét, hogy minél nagyobb számú önkéntest állítson ki. A városi tanács a felhívást az ahhoz csatolt felszólítással együtt több példányban leíratta, és szétosztatta a városban. Ezen túl a közgyűlés intézkedéséig elrendelte a haza védelmére ajánlkozó önkéntesek toborzás útján való kiállítását. Petrovics István tanácsnokot bízta meg a szükséges előkészületek megtételével a minél előbb megkezdendő és az ő felügyelete alatt folytatandó toborzásra.

75 Beöthy Ödön előbb említett levele az 1848. szeptember 24-én tartott közgyűlés elé került. A közgyűlés szerint is toborzás útján kell kiállítani a kellő számú önkéntes újoncot. Azért, hogy méltóképpen meg leg} ének jutalmazva és némiképpen a jövőjük is biztosítva legyen, 80 pengőforintot állapított meg számukra a közgyűlés azzal, hogy ezt az összeget a 4 évi katonai szolgálatuk kitöltése után fogják megkapni. A felavatásuk alkalmával előpenzként 20 pengőforintot kapnak. A közgyűlés az ehhez szükséges pénzt adóból akarta fedezni, a város lakosságára birtokarányosan kívánta kivetni úgy, hogy az összeg 4 év múlva, amikor a beálltakat visszavárják, teljes egészében be legyen szedve. A toborzandó önkéntesek számát 104 főben szabták meg. Petrovics István tanácsnok városi tanács általi megbízását megerősítették és felszólították, hogy azonnal kezdje meg a toborzást. A tanácsnok munkáját az önként ajánlkozó Fúró Sámuel és Oravecz Ignác segítette.

76 A 104 önkéntes kiállításához a városnak nem volt elég pénze, mivel a tábori szállítmányok és egyéb honvédelmi kiadások miatt rendkívüli módon megterhelt városi pénztár teljesen kiürült. A városi tanács megállapította, hogy a jelenlegi honvészes zavarok közt a műipar és a kereskedés fennakadása miatt a városi lakosok hártalékos föld-, árenda- és egyéb tartozásai egyhamar nem lesznek behajthatók, ezért 3.000 pengőforint kölcsönt kell felvennie. A kölcsön megszerzésével Grünvald Ferdinánd és Vojnics Imre tanácsnokot. Sámuel István szószólót és Mikosevics Alajos aljegyzőt bízták meg.

77 72 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849. 102/1848. 73 Uo. 117/1848. 74 Uo. 118/1848. 75 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 1088/1848. 76 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849. 69/1848. 77 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 1128/1848.