Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

ÖSSZEFOGLALÓK

A missziós telepek életéről szóló legértékesebb és legérdekesebb források az apácák Kínából Magyarországra küldött levelei. Ezek fontos információkat tartalmaznak a Kínában élő nővérek mindennapjaira, a kínai nyelvre és az akkori kínai emberek életére, étkezési, öltözködési, viselkedési szokásaira vonatkozóan. A tanulmány végén illusztrációként megtalálható a Miatyánk kínai nyelvű változata; egy térkép, amelynek segítségével földrajzilag könnyű meghatározni a nővérek működési helyeit; valamint az 1936-ban Kínában működő Kalocsai Iskolanővérek névsora, ahol kínai nevük is fel van tüntetve. TÓTH ÁGNES A magyarországi németek története a hazai történetírásban 1945 után A második világháborút követő évtizedekben a magyarországi kisebbségi kutatások témáját, módszerét, valamint eredményeit az éppen aktuális nemzetiségpolitikai célkitűzések határozták meg. A társadalomtudományi kutatásokban jelentkező tisztán tudományos diszciplínák érvényesülése pedig az un. marxista ideológia változó szigorának rendelődött alá. Különösen speciális helyzetben voltak a német nemzetiség történetével foglalkozók. A hazai német nemzetiség történetéhez kapcsolódó kutatásokat több évtizeden keresztül nehezítette az a szemlélet, amely e kisebbséget kollektive fasisztának, bűnösnek bélyegezte, s ezért a politikai hatalom megbüntetésükre törekedett. Az 1945-1948 között folyamatosan elszenvedett jogsérelmek, valamint a németek mintegy felének Németországba telepítése hosszú ideig éreztette hatását társadalmi integrációjuk minden, így kulturális, történelmi identitásuk őrzése területén is. Az elmúlt ötven évet áttekintve, a tanulmány a magyarországi németek történetével foglalkozó kutatásokat három, egymástól eredményeiben, és jellemzőiben is élesen eltérő korszakra osztja. Bemutatja minden egyes időszaknak a jellemzőit, meghatározottságait és legfontosabb - megjelent - eredményeit. BÁNKÚTI IMRE A Kiskunság a török hódoltság utolsó évtizedeiben (Dokumentumok 1667-1683) A Jászság, a Nagy- és Kiskunság kiváltságos kerületek főbírája a mindenkori nádor volt, aki ügyeiket, szolgáltatásaik behajtását főkapitányok által intézte. Ha a nádori tisztség betöltetlen volt, a Pozsonyban székelő Magyar Kamara végezte a Jászkunság igazgatását, ugyancsak főkapitányok révén. 1667-től, Wesselényi Ferenc nádor halála után ilyen helyzet állott fenn, s egészen 1683-ig a Krasznahorkán lakó Andrássy Miklós látta el a főkapitányi teendőket; melynek iratanyaga azonban 1945-ben a Magyar Országos Levéltárban megsemmisült. A tanulmányban közölt 12 irat csak szerencsés véletlen folytán maradt fenn. Értéküket nemcsak ez adja, ha-