Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

s azt a mostani árenda ftja után aránylag kell kiszámítani, a tőkéül befizetett öszveg a részletek árának végleges megállapítása után kinek kinek illetményébe számítandó, és kiegyenlítendő lévén. Mely véleményes jelentésünket tudomás, illetőleg további tárgyalás végett a tisztelt bizottmánynak bemutatjuk. Kecskeméten június 10.1855. Balázsíálvi Kiss Miklós mk. bizalmi tanácsos, Kovács József mk. bizalmi tanácsos, Sárközy István mk. bizalmi tanácsos, Gáspár Lajos mk bizalmi tanácsos, - Kovács Gergely s.k. tanácsnok - Nagy Lajos mk. tanácsnok, Hornyik János mk. bizalmi tag. - B. Kiss Mihály mk. kiküldött főjegyző." A tanács tagjai elfogadtak a bizottság jelentését és határozatot hoztak a három puszta hasznosítása és árának lefizetése tárgyában. Jóváhagytak azt a javaslatot, hogy azon lakosok, akik eddig haszonbéres földdel bírtak e pusztában örök áron megválüiassák bérleményüket, ha egyébként „ilyetén jótéteményi földek bírhatására képesítve vannak".

27 Mintegy 22.000 kat. holdat kívánt kiosztani a város, a többi rész: erdő, nádas rét, közlegelő, Tisza-rész a város tulajdonában maradt, ezeken a földesúri jogokat fenntartotta magának a város. A kisebb haszonvételekből befolyó jövedelmeket a házi adó fedezésére és a „kor igényelte emberiségi intézetek létesítésére" kívánták fordítani. A kiosztandó földek után a holdankénti eladási árat 15 ezüst (pengő) forintban szabták meg. 1 holdat 1.600 négyszögölnek számítottak. A lakosoknak kellett állni a felmérési, osztályozási díjat és a „felvallási százalékot", a városnak fizetendő illetéket. De az új tulajdonosokra hárította a város a pusztákkal kapcsolatban esetleg felmerülő perek költségeit is. Ha azonban valaki az egész pusztát érintő per által rövidül meg. anyagi kárt szenved, a befizetett összegét a várostól visszakaphatta. A tanács egy későbbi időpontban személyre szóló szerződésekkel kívánta átadni az egyes birtokosoknak a földrészüket. Azonban addig, amíg a teljes vételárat le nem fizették az új birtokosok, a város fenntartotta magának a birtokrészek iránti rendelkezés jogát. Kecskemét mindenkor körültekintően járt el birtokszerzései során. Pontos kimutatások alapján mérte fel fizetőképességét cs érdekeit szemelőtt tartva döntött földbirtokai hasznosításáról. Jótéteményi földnek tekintették a város által megszerzett, és kiosztott ú.n. beneficiális földeket