Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

Az 1848. augusztus 8-i tanácsülés Pilaszanovics Józsefvárosi főbíró fegyverekről szóló előterjesztését vitatta meg. A kérdés azért került napirendre, mert a volt magyar egyenruhás polgárőrség, amely a helyi fegyverművesekkel 60 szuronyos puska készítésére kötött szerződést, feloszlott. Mivel időközben a képviseleti közgyűlés a város részére 100 puska készíttetését vállalta, a szóbanforgó 60 puska ebbe a keretbe fog beszámítódni, ha elkészül. A tanács a főbírót bízta meg azzal, hogy a puskákat egy hónap alatt készíttesse el a szerződött fegyverművesekkel.

60 Az 1848. augusztus 12-én és 16-án tartott tanácsülés a táborban lévő bajai nemzetőrök felváltásáról tárgyalt. Az újabb hadügy miniszteri rendelet értelmében a nemzetőrséget 10 hétre kellett kiállítani, ezért a városi tanács módosította az eddigi gyakorlatot. Úgy határozott, hogy a legközelebbi, 1848. augusztus 16-án küldendő 150 nemzetőrt önkéntesekből fogja kiállíttatni, akik az állami járandóságukon felül naponként 40 pengő krajcárt fognak kapni. Az ehhez szükséges összeg biztosítására minden nemzetőr tartozik naponta 5 pengő krajcárt fizetni. Ha valaki a fizetéshez hozzájárulni nem akar, maga tartozik a táborba elmenni. Az ilyen táborozó nemzetőr 35 pengő krajcárt fog kapni naponta, mivel a reá eső 5 pengő krajcárnyi fizetés a napidíjába be fog számíttatni.

61 Az, hogy ez így történt, bizonyítja az 1848. augusztus 21-én és 25-én tartott tanácsülés jegyzőkönyve: Gerencsér Ignác nemzetőrt, a tanács felszólította nemzetőrségi kötelességeinek teljesítésére, mire a nevezett elmondta, hogy neki a nyugdíján kívül semmi vagyona sincsen, így a minden nemzetőrre kivetett napi 5 pengő krajcárt nem tudja fizetni. Mivel azonban ő egyike a legutóbbi alkalommal Baja város részéről kiállított és táborba küldött 150 önkéntesnek, kész saját maga a táborba elmenni.

62 Az 1848. augusztus 27-i közgyűlés úgy döntött, hogy a 10 hétre táborba küldendő önkéntes nemzetőrök fejenként 40 pengő krajcárra rúgó napi zsoldját ne csak a személyes szolgálatokkal terhelt nemzetőrök viseljék, hanem a város minden egyes lakosa járuljon hozzá, a vagyoni helyzetének megfelelő mértékben. A közgyűlés kijelölte a zsoldpótlék beszedéséért felelős képviselőket is, akik a tevékenységükről tájékoztatni tartoztak a közgyűlést.

63 Az 1848. augusztus 12-én és 16-án tartott tanácsülésen vetette fel Pilaszanovics József városi főbíró, hogy az alsó vidéken összegyűlt szerb lázadókkal szemben a napokban várható ütközet

64 miatt rendkívüli intézkedések szükségesek. A tanács a város területén nagyobb számú őrség alkalmazását látta szükségesnek. Ezért az őrök számát augusztus 17-től kezdve mindaddig, amíg azt a rendkívüli körülmények megkívánják, a következőképpen szabta meg: A vaskúti kapuhoz 15, a Volf-féle kertnél 10, a borsodi kapuhoz 10, a szegedi kapuhoz 10, a szentistváni kapuhoz 10, a szeremlei kapuhoz 10, a monostori kapuhoz 10, a sóházhoz 12, a magazinhoz 12, a gőzhajóállomáshoz bajaiakból 5, istvánmegyeiekből 10 fő kerüljön. Az őrök szolgálati ideje 24 óra. Rajtuk kívül bent a városban este 7 órától reggel 4 óráig még 100 őr fog őrködni. Az őrök fele nemzetőrökből, a másik fele pedig a város más 60 Uo. 999/1848. 61 Uo. 1005/1848. 62 Uo. 1020/1848. 63 BKMÖL IV. 1101. Közgy.jkv. 1847-1849. 57/1848. 64 Itt Szenttamás második ostromára történik utalás, amelyre 1848. augusztus 19-én került sor, és amely magyar szempontból eredménytelenül végződött. A magyar csapatok közt bajai nemzetőrök is szolgáltak. Az ő révükön lehetett előre tudomása Pilaszanovics József városi főbírónak a készülődő összecsapásról. - 1. KOSSUTH HÍRLAPJA Pest, 1848. augusztus 23. 46. sz. 210.