Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében

tette a döntést, hogy az előzetes tájékozódás szerint más népesebb városok aránytalanul kevesebb nemzetőrt küldtek, mint Baja. A város ezeket az okokat és körülményeket a tábori bizottmány figyelmébe ajánlotta, és kérte a hozott határozat jóváhagyását. A közgyűlés elrendelte, hogy minden helyi lakos köteles a kocsijával és a lovaival megjelenni, ha a szállításoknál a sor rákerül. A kocsik kiállítását az első tized első számánál kell kezdeni, és ebben a rendben végig folytatni. A dologidőre való tekintettel minden kocsi, amelyik 5 nemzetőrt a táborba le és ugyanennyit onnan visszaszállít, 10 pengőforintot kap. Ez a későbbiekben táborba szálló nemzetőrökre vonatkozóit. A már táborban lévőkre vonatkozóan azt kérte a közgyűlés a tábori bizottmánytól, hogy a fáradt bajai őrsereget a megyei közfuvarra kirendelt kocsikon szállíttassa. 1 Az 1848. július 16-i közgyűlés tárgyalt az ország vészteljes helyzetéről, és kitért arra, hogy ebben a rendkívüli munkaidőben a nemzetőrsereg táborba történő szállítása nemcsak tetemes költségbe, de jelentős időveszteségbe is kerül. A városi tanács után most a közgyűlés is úgy határozott, hogy Baja részéről elegendő 150 nemzetőr kiállítása. Mivel sok nemzetőr tetemes költséggel helyettest állít, sokan pedig önként ajánlanak fel segélyt, a közgyűlés úgy látta, hogy ezzel a lépéssel jelentősen könnyít a munkás néposztályon. Az önként felajánlott adományok mellé a zsoldon és a kenyéren felül a város a közpénztárból még naponta 40 pengő krajcárt ad a nemzetőröknek. Ennek fejében a 150 fős önkéntes nemzetőrcsapat egy teljes hónapig köteles az illető táborban szállásolni és a nemzetőri kötelességeit a törvény értelmében teljesíteni, igyekezve a város díszére válni. A nemzetőrség fő és alacsonyabb rangú tisztjeinél helyettesítésnek nincs helye, ők maguk között intézkedve váltják fel egymást. A közgyűlés a lisztektől elvárta, hogy intézkedjenek a 150 fős csapat kiállításáról, és bízott benne, hogy a haza szent ügye kívánta buzgóságot megtagadni nem fogják. Egyidejűleg kijelölte a város 12 tizedében az adakozások beszedéséért és az összeírás végrehajtásáért felelős tanácsnokokat. A testület feltételezte, hogy a táborban lévő nemzetőrök közül sokan fognak önkéntes szolgálatot vállalni. Pajha Pál és Hcrdlein György képviselőket azzal a megbízással küldte közéjük, hogy annak vállalására hívják fel őket.

52 Az 1848. július 24-25-én tartott tanácsülésen felolvasták Szemere Bertalan belügyminiszter Bács-Bodrog megyéhez intézett rendeletét, amelyben felszólította a Duna mentén fekvő községek elöljáróit, hogy az alvidéki lázadás elnyomására felkészített Mészáros nevű hadigőzös számára tartsanak készen jó tűzifát. A hajó kapitányának nyugtatvány ellenében annyi fát adjanak, amennyit az szükségesnek tart. A kapitány kérésére az alsóbb rendű elöljárók személyesen, a felsőbbek pedig biztosaik útján azonnal kötelesek megjelenni a hajó fedélzetén, és a kapitány kérdéseire kellő felvilágosítást adni, és őt mindenben segíteni tartoznak. A városi tanács a fenti rendeletet tudomásul vette, a helyi gőzhajóállomáshoz azonnal 6 öl szilfát rendelt kiszállíttatni, hogy az a hadigőzös kapitányának a rendelkezésére készen álljon.

53 Az 1848. augusztus 2-án tartott tanácsülésen olvasták fel István

54 nádor Bács megye egyeteméhez intézett 619. számú rendeletét, amely szerint Bács, Torontál, Csongrád, Csa51 BKMÖL IV. 1101.Kozgy.jkv. 1847-1849.28/1848. 52 Uo. 48/1848. 53 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv.jkv. 1847-1848. 954/1848. 54 István (1817-1867) osztrák főherceg és magyar királyi herceg. - V. Ferdinánd unokatestvére -, a császári királyi hadsereg altábornagya; 1847. november 12.: Magyarország nádora, királyi helytartója és főkapitánya; 1848. június: a Kisfaludy-társaság védnöke; 1848. szeptember 23.: lemond nádori állásáról és Bécsbe szökik.