Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

PÉTERNÉ FEHÉR MÁRIA Kecskemét vagyoni helyzetének felmérése 1855-ben

Koháry családot kivéve földesúri joghatóságot a városban egy földesúr sem gyakorolt. Ugyanakkor minden adásvételi szerződésnek volt egy lényeges pontja, hogy a szerződő földesúr birtokával együtt minden földesúri jogát a városra ruházta.

8 A megváltakozás nem volt mindig zökkenőmentes. Gyakran évekig tartó pereskedés előzte meg. Példa erre a városnak a br. Bánffy családdal való esete. Kecskemét 1805-ben megvette Majthényi Károly ürbői, nádai, bankházi és szentiványi pusztarészeit 219.950 forintért, 1807-ben szintén tőle Bugyi helységet 430.000 forintért. Ezeket a birtokrészeket a Vay és br. Bánffy örökösöknek adta cserébe az ő borbási, szentkirályi és alpári birtokrészükért. A város által adott rész 673 holddal kevesebb volt. A felek abban állapodtak meg, hogy amíg br. Bánffy Lászlónak és testvéreinek tetsző cserét nem tud a város ajánlani, addig a 673 holdat tőkésítik és az így számított 26.920 rénes forint (1 rénes forint 60 krajcárt tett ki) tőkének 6 %-os kamatát fizeti évente a város. Később kiderült, hogy a cserehiány nem 673, hanem 936 hold volt (1200 négyszögölével számítva 1 holdat), így a megemelt 37.440 rénes forintnyi tőke után fizette tovább a kamatot Kecskemét. A város megvette a peszéri birtokot és felajánlotta a cserét. A Bánffyak nem fogadták el, 1853-ban pert indítottak a város ellen, hogy Borbáson vehessék ki a 936 holdat, holott a kamatot a város rendesen fizette. A borbási pusztát Kecskemét nem egyedül bírta, arról önállóan nem rendelkezhetett. A Pest Megyei Cs. Kir. Törvényszék az 1836:11. tc.-re (a tagosítási és osztályozási törvényre) hivatkozva úgy döntött, hogy a 936 hold hiány felér Borbáson 1400 holddal, s többet ér, mint Szentkirályon 3000, vagy Alpáron 6000 hold. A város azzal érvelt, hogy csak arra kötelezte magát, hogy a kérdéses hiányt hasonló jóságú és ugyanannyi hold földdel tartozik kipótolni. 1854-ben még nem hasították ki a perelt részt, mikor Hajagos Illés, akkori polgármester, előterjesztette a tanácsülésen, hogy Pesthez közel - a Bánffyaknak ez volt az egyik követelésük - tud 600 hold jó minőségű eladó földet. A Báirffyak azonban erről nem akartak hallani. A megítélt 936 holdat Borbáson 1855. május 4-én kihasították, de birtokba nem vette a bárói család. A város tovább tárgyalt a család tagjaival. Végül május 24-én szerződést kötöttek, mely szerint a 936 hold 4/5 részét a város 112:320 pengőforintért megvette a báró család tagjaitól.

9 Amíg a teljes vételárat ki nem fizette a város, addig összes ingó és ingatlan vagyonát le kellett kötnie. Kikötötték a volt birtokosok azt is, ha a város nem teljesíti pontosan fizetési kötelezettségét, a bárói család azonnal birtokba veszi a 936 hold földet. (Alig egy hónap elteltével Búza Kiss Mihály főjegyzőnek és Kovács József tanácsnoknak sikerült megvennie a város nevében a hiányzó 1/5 részt is 28.080 forintért.)

10 8 LIPÓTZY, 1935. 55. 9 Ezt a 4/5 részt br. Bánffy Miklóstól, széki gr. Teleki Sámueltől és gr. Toldalagi Mihályné Bethlen Johannától vette meg a város. Lipótzy, 1935. 58. 10 Ezt a részt gr. Valdek Frigyestől és feleségétől gr. Bethlen Kornéliától szerezte meg Kecskemét.