Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KEMÉNY JÁNOS Baja város katonai szerepe az 1848-1849-es szabadságharcban a közgyűlési és tanácsülési jegyzőkönyvek tükrében
Az őrök fizetést fognak kapni, és a kormány időnként fegyvert és lőszert is fog küldeni. A felfegyverzett polgárok alkalmazásáról, elhelyezéséről és ellátásáról a parancsot Csernovics Péter és Vukovics Sebő királyi biztostól, illetve báró Jovics István 36 vezérőrnagytól kapja majd a megye. Mindezek alapján a megyei bizottmány tagjai elhatározták, hogy úgy a megye határán, mint Kárlovicon összegyűlt sok ezer pártütő megyén keresztül történő élelmezése és a velük való érintkezés megakadályozására egy 20 ezer önkéntesből álló őrcsapatot állítanak fel. A cél az, hogy a csajkások határától kezdve egészen Futakig 37 biztos őrvonal legyen kialakítva. Ennek érdekében valamennyi megyebeli helységben minden 50 lakos után 1 önkéntest kell kiállítani. így mintegy 10 ezer fős csapat jön össze. A másik 10 ezer főt a megyei bizottmány a szomszédos törvényhatóságok által remélte kiállítani. Ennek érdekében Pest, Tolna, Csongrád megyét, a Jászkun kerületet, Szabadka, 38 Zombor 39 és Szeged szabad királyi várost sürgöny útján kívánta felhívni arra, hogy siessenek a haza védelmére. Az önkénteseknek Jovics tábornagy főparancsnoksága alatt Ókéren 40 kell gyülekezni. A sereg egyes osztályainak a vezetésére Rudics Károly, Czintula Antal, Bezerédy Miklós, Dedinszky Károly és Vojnics Bálint ideiglenes parancsnokokat rendelték ki. Az élelmezési biztos Dévai Imre lett. Rudics Máté főszolgabíró azt kérte a városi tanácstól, hogy az összeírt nemzetőrökből mielőbb küldjön annyit, amennyit csak lehet és amennyit az illetékes parancsnokokkal és tisztekkel elküldeni ez alkalommal jónak talál. Baja város tanácsa a határozat szerint a nemzetőrsereg készenlétben tartásáról már előzőleg rendelkezett, és a megyei végzésben kijelölt helyre, Ókérre 1848. június 20-án 300 nemzetőrt indított útnak. Őket 8 nap múlva újabb 300 fogja felváltani. Ezt mindaddig folytatják, amíg a körülmények megkívánják. 41 Az 1848. június 20-26. között és július l-jén folytatva tartott tanácsülés tárgyalta Knézy Antalnak, Bács-Bodrog megye első alispánjának a Novoszellónál 42 a Dunán történt titkos fegyverszállításról 1848. június 22-én kelt 211. számú jelentését, amelyben meghagyta a városi tanácsnak, hogy minden fegyver és hadianyag szállítására szigorúan ügyeljen, és a nem a magyar hadügyminiszter rendeletére szállított fegyvereket és hadianyagokat azonnal foglaltassa le. A városi tanács utasította a város rendőrkapitányát, szigorúan ügyeljen, nehogy a határon át akár kocsin, akár vízen fegyvereket szállítsanak. Ha mégis történnének ilyen szállítások, meg kell akadályozni és jelenteni kell Rudics Máté főszolgabírónak. 43 Ugyanezen a tanácsülésen olvasták fel Knézy Antal első alispán levelét, amelyben arról értesítette a várost, hogy 1848. június 27-én Tolna megyéből 2.000 főnyi őrsereg fog a városon átvonulni az ókéri táborba, Perczel Miklós 44 őrnagy vezérlete alatt. 36 Jovic ( Jovich ), Stevan báró ( 1784-1859 ) császári tábornok, eszéki várparancsnok. 37 Futak (Bács-Bodrog vm., ma: Futog, YU) 38 Szabadka (Theresiopel Bács-Bodrog vm., ma: Subotica, YU) 39 Zombor (Bács-Bodrog vm., ma: Sombor, YU) 40 Ókér (Bács-Bodrog vm., ma: Pasicevo, YU) 41 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv. jkv. 1847-1848. 861/1848. 42 Novoazeilo (Bácsújlak, Neudorf an der Donau, Batsch-Neudorf Bács-Bodrog vm., ma: Backo Novo Selo, YU) 43 BKMÖL IV. 1007. Tan. törv. jkv. 1847-1848. 873/1848. 44 Perczel Miklós (1812-1904) volt szolgabíró, 1848-ban a kölesdi (Tolna vm.) kerület képviselője, a tolnai nemzetőrség őrnagya, 1849-ben a felmentett Pétervárad parancsnoka, majd Arad várparancsnoka, 1849. április 1.: ezredes. Emigrált, 1861-ben az amerikai polgárháború ezredese, 1868-ban Baranya megye és Pécs főispánja.
