Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)

TÓTH ÁGNES A magyarországi németek története a hazai történetírásban 1945 után

férhetővé vált az államigazgatás legfelsőbb szerveinek - minisztertanácsi jegyzőkönyvek, miniszterelnökség iratai -, a pártok és a különböző belügyi szakigazgatási hivataloknak a forrásanyagai. Ez tette lehetővé, hogy a második világháborút követő népmozgások történéseit immár ne külön-külön, hanem egységes egészként, egy folyamat részeként vizsgálják a szakemberek. A történeti vizsgálódások középpontjába olyan témák kerültek, mint a német nemzetiségűek 1944 végén, 1945 elején történt tömeges Szovjetunióba hurcolása, a magyar kormány és a pártok felelőssége a telepítések végrehajtása során elkövetett törvénysértésekben, vagy a telepítést végző szervek jogköre, működése, törvényen felül állása - amelyek mindezideig tabunak számítottak. Előtérbe került a kormány és a pártok állásfoglalásának változása a telepítésekkel kapcsolatban, vagy a magyarországi belpolitikai erőviszonyok alakulásának a német kisebbség megítélésére, illetve a nemzetiségi kérdés megoldási alternatíváira gyakorolt hatása. A '90-es évek elején jelentek meg Magyarországon azok az első regionális földolgozások, amlyek ezeket a kérdéseket már komplex módon vizsgálták. Ezzel egyidőben Németországban is több olyan kutatási programot szerveztek, amelyek a Duna-medence kisebbségeinek - különös tekintettel a német nemzetiségiekre - történetével foglalkozott. Ezek a kutatások új, interdiszciplináris vizsgálati szempontjaik, valamint módszertani hasonlóságaik révén jótékonyan erősítették egymást, és inspirálólag hatottak nemcsak a szakmai párbeszéd folytatására, de újabb eredményekre is ösztönöztek.

17 A kisebbségtörténeti kutatásoknak a történettudományon belüli fontosságát jelzi, hogy 1990-ben civil szervezetek létrehozták a Régió (Kisebbségtudományi Szemle) című folyóiratot. Az azóta is folyamatosan, negyedévente megjelenő folyóirat nemcsak publikálási lehetőséget biztosít a kutatók számára, de ösztönzi, kordinálja is ezeket a kutatásokat. 1998ban a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetében ismét nemzetiségtörténeti kutatócsoport alakult, illetve a kormányzat a kutatásfejlesztésre rendelkezésre álló források egy részét nemzetiségtörténeti kutatásokra különítette el. Mindezek a változások jelzik, hogy mind a kormányzat, mind a szakmai közvélemény tisztában van az elmúlt fél évszázadban az e téren fölhalmozódott adósságaival, és lehetőségei szerint igyekszik azokat „ledolgozni". Természetesen mind a politikának, mind a történettudománynak a saját mulasztásaival kell szembenéznie, és azokat a maga eszközeivel, a maga lehetőségei szerint jóvátennie. Mindkettőnek van mit tennie... Ezek közül néhány: Bognár Tibor: A német lakosság elleni jogfosztó és korlátozó intézkedések a Somogy megyében 1946-1949. In: Somogy Megye Múltjából. 20 (1989). 353-62.; Bognár Tibor: Törvényesség és törvénytelenség a hazai németek elleni eljárásban a háború előtti és utáni jogalkotás tükrében. In: Somogy Megye Múltjából. 21 (1990). 263-82.; Bognár Tibor: Adatok a Somogy megyei németlakta települések 19451950 közötti helyzetéhez. In: Somogy Megye Múltjából. 22 (1991). 221-38.; Erdmann Gyula: Deportálás, kényszermunka. Békési és csanádi németek szovjet munkatáborokban. Gyula, 1990.; Fehér István: Az utolsó percben. Magyarország nemzetiségei 1945-1990. Budapest, 1993.; Fehér István: A soknemzetiségű Baranya a 20. században. Pécs, 1996.; Füzes Miklós: Modern rabszolgaság. "Malenkij robot". Magyar állampolgárok a Szovjetunió munkatáboraiban 1945-1949. Budapest, 1990.; Füzes Miklós: A rabszolgaszerzés. In: Magyarországi németek elhurcolása 1944/1945. A kollektív büntetés első állomása. (Dokumentumkötet). Budapest, 1990. 85-109.; Füzes Miklós: Forgószél. Be- és kitelepítések Délkelet-Dunántúlon 1944-1948 között. Pécs, 1990.; Tilkovszky Lóránt: Hét évtized a magyarországi németek történetéből 1919-1989. Budapest, 1989.; Tilkovszky Lóránt: Nemzetiség és magyarság. Nemzetiségpolitika Magyarországon Trianontól napjainkig. Budapest, 1994.; Tóth Ágnes: Bibó István memorandumai a magyarországi német lakosság kitelepítésével kapcsolatosan. In: Bács-Kiskun megye múltjából XI. Kecskemét, 1992. 330-383.; Tóth Ágnes: Telepítések Magyarországon 1945-1948 között. A németek kitelepítése, a belső népmozgások és a szlovák-magyar lakosságcsere összefüggése. Kecskemét, 1993.; Zielbauer György: A magyarországi németség nehéz évtizede 19451955. Szombathely-Vép, 1990.; Zielbauer György: Adatok és tények a magyarországi németség történetéből 1945-1949. Budapest, 1989.; Ziclbaucr György: A magyarországi németek elhurcolása, és elűzése. Válogatott szemelvények a korabeli magyar sajtóból 1944-1948. Budapest, 1996.