Bács-Kiskun megye múltjából 16. (Kecskemét, 2000)
KŐFALVINÉ ÓNODI MÁRTA A Kalocsai Iskolanővérek kínai missziója 1926-1948
Zárdaalapítások és missziós tevékenység Kínában A magyar jezsuiták vezetésére bízott missziós terület annak a sienhsieni missziónak a déli részét alkotta, amely 1857-töl a francia jezsuiták champagne-i rendtartományának gondjaira volt bízva. A nagy kiterjedésű területet a francia jezsuiták nem győzték egymaguk ellátni, ezért osztrák és magyar jezsuitákat hívtak segítségül, hogy egy-egy részt rájuk bízva, együtt folytassák a missziós munkát. 125 A magyar jezsuiták a tamingi és a kaichowi missziós területet kapták, amelynek missziós főnökévé, püspöki helynökévé 1931. márciusában Szarvas Miklóst nevezték ki. 126 A Kalocsai Iskolanővérek első kínai házukat, a „Jézus Szíve Otthont" a jezsuita atyák missziós területének központjában, a Hopei tartománybeli Tamingfuban 127 (Taming I. ház, Tamingshien), a városon kívül nyitották meg 1927 júniusában, első főnöknője Hirmann Mária Margit, második főnöknője pedig 1930-tól Pfeiffer Mária Leopoldina volt. 128 A nővérek itt kőházakban laktak, volt külön kápolnájuk és konyhakert is rendelkezésükre állt. A vezetésük alatt működő iskolák közül legmagasabb szintű a katekista-tanítónőképző 129 volt. Ide azt vették fel, aki legalább egy évig az előkészítő-intézetbe járt, rendelkezett bizonyos fokú előismerettel és jártassággal a katekizmus területén, nem volt eljegyezve, betöltötte már a 19. életévét és elhatározta magát a hajadon életre, ugyanis a katekétáknak időleges szüzességi fogadalmat kellett tenniük, ami azt jelentette, hogy házasságkötés esetén már nem tevékenykedhettek tovább katekétanőként. 130 A hároméves tanfolyam egyúttal noviciátust is jelentett számukra, itt fő tárgyként a hittant (5 órában) és imamagyarázatot (4 órában) tanultak, közismereti tárgyakra csak dióhéjban (3 óra számtan, 2 óra földrajz és ének) oktatták őket, ezenkívül volt még írás-olvasás (2-2 óra), valamint kézimunka-tanítás is. A lányok hathetente vizsgáztak, de a tanulás mellett kivették részüket a munkából is: mosták, javították a templomi felszereléseket, ruhákat, stb. A középfokú iskolába azokat a 14-16 éves lányokat vették fel, akik katekistanök akartak lenni, ez tulajdonképpen előkészítő volt a katekistanő-képzőre. A missziós nővérek itt elsősorban katekizmust és különböző imákat (szentmise-imák, rózsafüzér, keresztúti ájtatosság imái) tanítottak, volt ezenkívül minden nap számtan és írás-olvasás óra is. Kézimunka foglalkozás keretében tanultak meg a lányok varrni, hímezni, fonni, kötni, horgolni. A két felsőbb fokú iskola növendékei internisták voltak. Az alsó fokú iskolába főleg pogány lányok jártak, nekik írást, olvasást, imákat és katekizmust tanítottak a nővérek. A pogány iskola növendékeinek életkora 4 és 20 év között volt, tehát egyben volt óvoda és osztatlan iskola is. Nem lévén tankötelezettség, sőt beiratkozás sem, ezeket a lányokat gyöngyökkel, színes ruhadarabokkal csalogatták az iskolába az apácák, vizsgák után pedig az európai jótevőktől kapott kelméket, ajándékokat osztottak ki közöttük. 131 Az iskolák mellett működtettek a nővérek egy ún. dispensaire-t, vagyis betegsegélyező-, illetve beteggondozó intézetet, gyógyszertárat is. Az egészségügyi l2? SZARVAS Miklós, 1935. 17. 126 Uo. 108. 1-7 Tamingfu földrajzi meghatározása: északi szélesség 36 és 1/3 fok, keleti hosszúság 113 és 1/5 lók. BKMÖL XII. A kínai misszió iratai 1936. Hirmann Mária Margitnak a tamingfui zárdáról készített diapozitívekhez írt kísérő sorainak másolata. I2K BKMÖL XII. 6. Kormányzótanácsi ülések jegyzőkönyvei 1930. július 13. 1. pont. 129 A katekétanök bennszülött hitoktatónők voltak (kínai nevük: takoii). ők is missziós szolgálatot teljesítettek. Mivel egy misszionárius pap egy-egy kisebb településen nem tölthetett túl sok időt, távollétében a katekétanök helyettesítették, ők voltak az összekötők a misszionárius, a keresztények és a pogányok között. Ők hívták imára a falu keresztény lakóit, tanították a gyerekeket, sőt keresztelhettek is. 130 SZARVAS Miklós, 1935. 239-241. 131 BKMÖL XII. A kínai misszió iratai 1936. Hirmann Mária Margitnak a tamingfui zárdáról készített diapozitívekhez írt kísérő sorainak másolata; SZARVAS Miklós, 1935. 242-251.