Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után
kétségtelen, hogy egy ilyen jellegű munka többoldalú haszonnal is járhatna, mivel sok olyan tényt tárna fel, amelyekről már, vagy még nem tudunk semmit. Itt és most csupán néhány település körülményeire utalunk egy-egy adattal az 56-ot követő közigazgatási viszonyaink finoman szólva ellentmondásos állapotának érzékeltetése érdekében. Pirtót a tanácsrendszerrel egyidőben hoztak létre. A tanácsi tisztségviselőktől elszenvedett ismételt sérelmek oda vezettek 1958 őszén, hogy aláírásgyűjtés indult a községen belül annak érdekében: csatolják vissza a települést Kiskunhalashoz. Az alapvető ok: a lakosság nem volt megelégedve tanácsi vezetőivel, "...mert az elmúlt időben több vezetőt távolítottak el sikkasztás miatt", fogalmazták meg a megyei tanács előtt is az indokot. A megyei tanácshoz a településről érkező újabb levelek ezeken túl még arra hívták fel a figyelmet, hogy a község önállóságának fenntartása igen költséges, "...s továbbá a Tanácsháza személyzetének többszöri sikkasztása és a község lakosainak panaszai a hivatalos órák be nem tartása és egyéb panaszok miatt megérlelte azt az intézkedést, hogy mint önálló községet megszüntessük..." 11 Kétségtelenül volt a lakosság között is kisebb véleménymegoszlás, és mivel igen jellemző a változástól való félelem oka, érdemes idézni: "...valóban csak kevesek véleménye az, hogy nem lenne jó feladni az önállóságot és Halashoz tartozni ... Az az aggodalom ugyanis, hogy Pirtónak így nem lesz községi belterülete és többek néhány száz négyszögöl kis szőlője akkor a csoportba jut." 12 A Kiskunhalastól mindössze néhány kilóméterre levő települést annakidején nehezen megfejthető okok miatt a kiskőrösi járáshoz csatolták. A skandalumok ellenére az ügy tengeri kígyóvá kezdett nőni, és a Megyei Tanács VB. végül is csak 1961-ben, a többször megtapasztalt felháborodások láttán döntött Pirtónak közigazgatásilag Kiskunhalashoz történő visszacsatolásáról. Ezekután a község területén kirendeltséget szervezett a város, amelyen belül három fő látta el a szolgálatot. 213 Pirtó esete természetesen nem kirívó, vagy egyedi eset. Az országos tapasztalatok és igények alapján készült el néhány évvel később az 1027/1965. (XI. 28.) Korm. sz. határozat, hogy jogalapot biztosítson a megyéknek e sorozatos gondok, ellentmondások kezeléséhez. Ennek a rendeletnek az 1. pontjára hivatkozva rendelte el a Megyei Tanács Dunatetétlen községi tanács vb. működésének átmeneti szüneteltetését. Ezzel csaknem egyidőben jelentkezett a csőd Bácsszentgyörgyön is, ahol a tanács határozata 1966. április 1. napjával elrendelte a megye a községi tanács vb. működésének átmeneti szüneteltetését. 214 Ugyanebben az évben még Kéleshalom hasonló ügye is terítékre került. A következő évben Újsolt és Kunpeszér községek tanácsainak végrehajtó bizottsága kérte a megyei tanácsot, rendelje el a községek tanácsainak átmeneti szüneteltetését. 215 1968-ban pedig az érintett községek és járásaik tanácsainak kérésére a megyei tanács engedélyezte Ordas, Drágszél és Pirtó 211 Kazár Gyula levele Dr. Kovács Tibor számára. BKMÖL XXIII. 2. 7482/1961. 212 A kiskunhalasi református papnak a megyei egyházügyi főelőadóhoz írt levele. A pap Bodoglárra hivatkozott, ahol meg tudták őrizni a szőlőt Halashoz való tartozásuk ellenére is. Ez az érvelése - írja - szemlátomást sokakat megnyugtatott. BKMÖL XXIII. 2. 7482/1961. 213 Ezeket a vádakat a megyei tanács tagjai sem az ellenség aknamunkájaként értékelték. BKMÖL XXIII. 2. 47060/1960., ill. Uo. l/a 487/1961. VB határozat 214 BKMÖL XXIII. 22. Bács-Kiskun Megyei Tanács tanácsülési jegyzőkönyvei. A tanács 1966. évi 12., ill. 14. sz. határozata. 215 BKMÖL XXIII. l/a 135/1967. VB határozat.
