Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
PINTÉR ILONA Adatok Szabadszállás első tagosításához (1785-1813)
többek pedig ezúttal megintetvén szabadon bocsájtassanak, azonban ezeknek is vallása fiscalis 239 úrhoz megküldessenek. Emellett I. Tóth István, mint a legelső lármások közül lévő, de magát minden vétke eránt Sz. Tóth János bátyjára provocáló 240 személy addig, míg Sz. Tóth János előkeríttetik, aristomban 241 tartatik, azután pedig azzal confrontáltatván, 242 a szerént mint a dolog ellenek ki fog jönni tractáltassanak. 243 " 244 Az nem derül ki a jegyzőkönyvből, hogy mi volt az ellenkezés oka, de egy későbbi bejegyzésből képet kapunk róla. Azok ellenkeztek, akik a tagosítással rosszabbul jártak. Az esemény után néhány nappal egy két fős küldöttség érkezett a nádortól. "Palatinalis Assessor Nemzetes Vitézlő Kálmán Pál és Esküdt Nemzetes Petér Imre, mint a helybeli földosztály ellen panaszolkodó lakosoknak dolgában kiküldetett deputatus urak" úgy foglaltak állást, hogy "a panaszolkodó lakosok osztályainak ezúttal lett megvizsgálása alkalmatosságával főképpen Baratskai Péter és Kusztos Pál több lakosok közt sérelmeseknek találtattak abban, hogy ezeknek földosztályaik nagyobb részént sőt egészen is homokosak, s amiatt a szántásra, vetésre s gabonatermésre alkalmatlanok, tehát ezeknek vigasztalására s megnyugtatására a helybeli tanács által projectum tétessen. Kevesebb sérelmeseknek találtattak Kusztos Gergely, Deli István, F. Nagy Istvánné, Török János, I. Kovács Mihály, Gergely Kovács, F. Horváth János, ezeknek fogyatkozásait is szükségesnek ítéli a (...) Deputatio sérelmekhez mérsékleti bonificatioval kipótoltatni. Classisba tétetnek a sérelmesek között K. Tóth János, Baratskai János és I. Nagy István, akiknek osztályaikban is valamely figyelmet érdemlő részek homokos voltok miatt hibásoknak lenni elesmértetnek. 1,245 Egy másik, szintén Kálmán Pál elnökletével kiküldött deputáció az utak ügyét segített megoldani, amennyiben "a közönséges utak eránt a Ttes Deputationak a kidolgozott planum szerént tett intézete és a tanácsnak s lakosságnak megegyezése átaljában abban állapodott meg, hogy minden olyas régi, akár ország-, akár más privát utak, melyek a planum szerént még az osztály előtt rész szerént eltöröltettek, rész szerént másuvá tétettek, a régi helyen egy átaljában eltöröltessenek, és senki által usuáltatni ne engedtessenek, hanem csupán azon utak a magok szélességében hagyattassanak meg, melyek a planum szerént a mappán is designálva 246 vágynak. A tanyákra való privát járások eránt is pedig ezúttal az a rendelés és megegyezés lett, hogy mivel minden osztálydülő valamelyik országúton akár alól, akár felül a helységen szükségesképpen keresztülmegy, tehát minden privát gazda az országúton a maga dülleje végéig menvén, azután a dűlőn, melynek mindenütt útnak kell maradni, tartozik tanyájára járni. Mivel pedig e részben, különösen a Kis Rét és Zab szék miatt azon nehézség adná magát elő, hogy az ezeken általmenő dűlőkön a nagy sár és vizek miatt keresztüljárni lehetetlen volna, tehát ezen említett két vizek körül 239 ügyész 240 valló, hivatkozó 241 fogságban 242 szembesíttetvén 243 járjanak el velük szemben 244 Tanácsülési jkv. 1805-1813.420. 245 Uo. 423-424., 1812. szept. 15-i ülés 246 jelölve
