Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

ebédszünet alatt a az üzemek képviselői döntenek küldötteikről. Délután a Nemzeti Banktól Bányai, a TEFU-tól Gara, a bíróságtól Jenővári, A Kereskedelmi Vállalattól dr. Hegedűs, a Postától pedig Ambrus került be az intéző bizottságba. A testület elnöke Magócsi Géza lett mintegy kompromisszumos megoldásként. A pártok három-három taggal képviseltették magukat a forradalmi bizottságban, de az SZDP és a Parasztpárt még nem tudott élni a lehetőséggel, nem jutottak el még a szervezésben idáig. Megegyeztek, hogy a járások küldötteinek befogadásával fog véglegessé válni a megyei forradalmi bizottság. A Győri Nemzeti Bizottságtól jött egy átirat, melyben a programjuk támogatását és az ahhoz való csatlakozást kérték. Magócsi ezt felolvasta, és csatlakoztak. A Kecskeméti Lapok az FKgP székházában kapott elhelyezést, de a tényleges munka a nyomda egyik szobájában folyt, amit Ury László és Homoki József irányított. 187 A Független Kisgazda Párt kecskeméti szervezete már október 28-án megalakult dr. Révész László irányításával. A városi vezetőség tagja lett Homoki József, Reiszmann Rejtő Andor, dr. Kiss Károly és Francia Kiss Károly. Sándor Béla, aki a koalíciós időkben a párt kecskeméti titkára volt, november 1-én nyilatkozott a Petőfi Népének. 188 Dr. Révész László és Homoki József többször Budapestre utazott, hogy az országos vezetőkkel a párt programjáról tárgyaljon. Visszaigényelték a párt korábbi épületét, melyben a Magyar-Szovjet Társaság működött. A párt megyei vezetősége Luszka Emil és Révész László aláírásával nyilatkozott a kecskeméti rádiónak is, melyben a választások mielőbbi kiírását sürgették. 189 A Szociáldemokrata Párt szervezése lassabban haladt, ezt Kara Balázs irányította. Szakasits Árpádtól megbízólevelet kapott, a párt alakuló gyűlését november 4-re tűzték ki, erre azonban nem került sor. November 1-én reggel Pullay Béla, Vlacsil Tibor, Bíró Sándor és a Kinizsi Konzervgyár képviselője, egy Varga nevü személy kocsival Budapestre utazott, hogy felvegyék a kapcsolatot a kormánnyal. A Parlamentben tárgyaltak Nagy Imrével és a kormány más tagjaival is. A beszélgetés Nagy Imrével körülbelül fél óráig tartott. Tájékoztatták a kecskeméti és a megyei eseményekről. Elmondták, hogy megalakultak a forradalmi bizottságok, a munkástanácsok és a nemzetőrség is. Jellemezték Dallos Ferencet és Tóth Lászlót. Dallos Ferencet egyébként ismerte Nagy Imre, Pullay Béla kétkulacsosnak tartotta őt. Szóba kerültek a sortüzek is, többek között a tiszakécskei repülős támadás is, amiről Nagy Imre tudott. Nagy Imre hangoztatta, az a legfontosabb, hogy mielőbb helyreálljon a rend és a nyugalom. Elmondta, hogy folynak a tárgyalások a szovjetekkel, valamint kilátásba helyezte, hogy hamarosan választások lesznek. A gyors és hiteles információáramlás érdekében kérte Pullayékat, hogy jelöljenek ki két összekötőt a megyéből, akik a későbbiekben legalább hetente tájékoztatják a kormányt a helyi eseményekről. Az egyik megbízott Rózsa Sándor lett, a másik kijelölésére nem került sor. Megegyeztek, hogy a kecskeméti munkástanácsok élelmiszert fognak szállítani a fővárosnak. A tárgyalás után a delegáció tagjai elmentek még a saját minisz­187 OSZK 412. 12. B 952/1957. Ury László pere. 188 PN l.évf. l.sz. (1956. november 1.) 1. 189 HL BKB B 281/1957. Mádi Jenő és társai pere.

Next

/
Oldalképek
Tartalom