Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után
11. Jászszentlászló 2965 12. Kelebia 3460 13. Kéleshalom 1489 14. Kisszállás 4009 15. Kömpöc 1213 16. Kunbaja 2248 17. Kunfehértó 2588 18. Pirtó 964 19. Rém 1686 20. Szánk 4015 21. Zsana 1613 Önálló tanácsú községek összesen: 38529 Kecskeméti városkörnyék 1. Hetényegyháza 230 3677 Kiskunfélegyházi városkörnyék 231 1. Gátér 1428 2. Kunszállás 3529 3. Pálmonostora 3030 4. Petőfiszállás 2714 Kiskunfélegyházi városkörnyék összesen: 10701 Az eddigi, kiegyensúlyozottnak semmiképpen sem nevezhető két évtized olykor kapkodás szerű intézkedéssorozata is érzékelteti, hogy a tanácstörvények megalkotói nem sokat tudtak kezdeni a járásokkal. Különösen légüres térbe kerültek e testületek akkor, amikor a "demokratikus centralizmuson" belül betöltött közvetlen végrehajtó szerepük vészesen lecsökkent, a törvényesség és a szakigazgatás rendje valamelyest szilárdult. A beszolgáltatások, a belső ellenség keresése, a kulákok elleni harcok, a tszcs-kbe és a tsz-ekbe történő nem éppen kíméletes beterelés, a forradalom utáni bosszúállás éveiben ezek a testületek kétségtelenül kulcsfontosságúakká váltak vidéken a pártállam vezéreinek kezében. Amikor viszont ezek a kampány jellegű, operatív munkák, ezek a központilag vezérelt akciósorozatok lefutottak, a járási tanácsok, majd a helyükre lépő járási hivatalok fontossága, sőt a közigazgatáson belüli szükségessége is még a korábban fel- és kihasználóik között is egyre gyakrabban megkérdőjeleződött. így csaknem szükségszerűnek mondható, hogy 1984-ben a szokásos hosszadalmas belső harcok és az ezeket leplező lázas előkészületek után a legfelsőbb pártszervezetek kimondták felettük az ítéletet, és további átszabások, toldozások és újabb feladatkeresések nélkül megszüntették a megyei közigazgatásnak ezt a lépcsőjét. 230 Hetényegyháza 1973-ban lett Kecskemét városkörnyéki községe. 231 A négy község 1970-ben került Kiskunfélegyháza városhoz.
