Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után
A központilag irányított területfejlesztés, bár évtizedeken át súlyos milliárdokat áldoztak rá, nem hozta meg a kívánt eredményeket, Sem a városhálózat, sem a községek fejlődése nem idomult a tervezetekhez. Változatlanul fennmaradt az az örökölt állapot, hogy a Dunántúlon több megyében és az ország északi részében a kistelepülések hálózata maradt a jellemző, ezzel szemben az Alföldön a nagyobb községek maradtak meghatározóak. A külterületi lakosság létszáma is minden szövetkezeti szervezés, tilalom és "ráhatás" ellenére igen jelentős maradt. Bács-Kiskun megyében továbbra is a lakosság 28,7 %-a, Csongrád megyében 27,6 %-a és Békésben 15,7 %-a még mindig külterületeken élt. Ezekben a megyékben 30 olyan község szerepelt a nyilvántartásokban, amelyekben a népesség 90 %-a külterületi, azaz tanyán élő maradt. 220 c/ A járási hivatalok kiépítése A hatvanas évek végén végrehajtott a reformsorozatnak kétségtelenül több következménye lett. Ezek közül az egyik legjelentősebb eredménye lett az, hogy a járási tanácsok járási hivatalokká váltak, tehát megszűnt választott testületük, és a megyei tanácsok kihelyezett hivatalaiként működtek tovább. 221 Ily módon viszont a korábbi nagy létszámuk is indokolatlanná vált, és a hivatalok karcsúsítása elkerülhetetlen lett. A járások 1969 körüli átszabásával csaknem egyidőben indult meg és zajlott le országosan a községek közötti rangsorolás, nagyobbrészt egy részüknek nagyközségekké történő átalakulása, átminősítése is. 222 A valóban sok népes településnek lehetőséget biztosítottak arra, hogy "rangjukat" növeljék. A Bács-Kiskun Megyei tanács az 1069/1969. (IV. 29.) Korm. számú határozatban kapott felhatalmazás alapján 1970. január 1. napjával nagyközséggé nyilvánította a következő községeket: Tiszakécske, Jánoshalma, Kiskőrös, Kiskunmajsa, Lajosmizse, Bácsalmás, Kunszentmiklós, Soltvadkert, Dunapataj, Hajós, Mélykút és Kecel. 223 Ezeket hamarosan követte rangban Solt, Tiszaalpár, Lakitelek, Bugac, Dunavecse, Harta, Izsák, Kerekegyháza, Szabadszállás és Tompa. 22 Ennek a fejlesztési folyamatnak az eredménye lett az, hogy 1973. január 1-től Kiskőrös városi rangra emelkedett. 225 A járások területeinek ismételt átszabása után gyökeresen megváltoztak az egyes járásokon belül a viszonyok. Tekintettel arra, hogy időközben az egyes települések 220 HENCZ Aurél, 1973.582-583. 221 A járások sem a rendi államban, sem pedig a polgári közigazgatáson belül nem rendelkeztek önkormányzati testületekkel, jogokkal, hanem csak a közigazgatást, részben pedig a bíráskodást végezték részben a megyei, részben pedig a központi irányításnak megfelelően.Húsz évi kitérő után lényegében ehhez a korábbi felálláshoz tértek vissza. 222 Ez is egy olyan fogalom, olyan közigazgatási státusz, amely korábban közel száz éven át létezett, de a tanácsi rendszer bevezetésekor az egyenlőség nevében felszámoltak 223 BKMÖL XXIII. 22. 48./1969. tü. határozat. 224 Ez utóbbiaknál az indoklásban már a lakosság létszáma is nyomott a latban, hisz a négy legkisebb nagyközség lakóinak száma is csaknem ötezer fő volt akkor, és Szabadszállásé pedig meghaladta a nyolcezret. BKMÖL XXIII. l/a 156/1970. VB határozat. 225 Ezt összekapcsolták Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójával.
