Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

Balotaszállás: Kiskunhalas város Alsószállás (egy része), Balota (egy része), Füzes (egy része) és Göböljárás lakott külterületi helyeiből alakult 1950-ben. A község ideiglenes neve (néhány hónapon át) 1950 októberéig Göböljárás volt. Kiskunhalasi járás. Bácsszőlős: Bácsalmás nagyközség Dobokanagyjárás (egy része), Kunbaja puszta (egy része), Oszöllők (egy része), Teleki szöllők (egy része) nevű külterületi lakott- helyeiből alakult 1952-ben. Bácsalmási járás. Bácsszentgyörgy : Gara nagyközség Szentgyörgypuszta nevü külterületi lakotthelyéből alakult kisközségként 1947-ben. Bajai járás. Bugac: Kecsksemét város Alsómonostor, Bugacmonostor, Felsőmonostor, Kisbugac és Nagybugac nevű külterületi lakotthelyeiből alakult nagyközség 1950-ben. A nagyközség ideiglenes neve (néhány hónapon át) 1950 júniusáig Bugacmonostor volt. Kecskeméti járás. Csólyospálos: Kiskunfélegyháza város Csólyos és Kiskunmajsa nagyközség Pálos nevű külterületi lakotthelyéből alakult nagyközséggé 1945-ben. Kiskunfélegyházi járás. Dunate tétlen: Harta nagyközség Hetényimajor, Károlymajor, Nagy-Alsómajor, Ottóhalom, Sándormajor, Sósér, Törleymajor és Vitéztanyák nevű külterületi lakotthelyeiből alakult 1952-ben. Dunavecsei járás. Fülöpháza: Fülöpszállás nagyközség Balázsi és Fülöpháza nevü külterületi lakotthelyeiből alakult nagyközségként 1948-ban. Kecskeméti járás.