Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

átmenetinek ítélt területveszteség orvoslását követően képzelték el a régóta esedékes nagy reform keretében a közigazgatás területi rendezését.

119 Ugyanakkor a szétszabdalt megyék, a megcsonkolt járások sora olyan nehézségeket idézett elő a közigazgatásban, hogy szükségessé vált a megyei szervezet bizonyos mérvű átalakítása. E téren két elképzelés fogalmazódott meg. Az egyik a forradalmaktól való félelem miatt meg kívánta akadályozni a társadalmi erők szabad mozgását, és egy szűkebben alapozott, hierarchizált közhatalom műkő- désében látta a zavartalan fejlődés biztosítékát. A másik ezzel szemben a társadalmi energiák szabad érvényesülését részesítette volna előnyben, amelyek révén újabb, müveit, kellő tudással és politikai felelősségtudattal rendelkező társadalmi rétegek kapcsolódhattak volna be az önkormányzatok életébe. Csaknem általánosan elfogadott vélemény volt az, hogy a vármegye mint közigazgatási egység válságban van. Elkerülehetelennek látszott tehát a törvényhatóságok reformja is. Különösen a városok nyilatkoztak élesen a vármegyékkel szemben. Megfogalmazásuk szerint a vármegyei önkormányzat alapjában véve "családok, klikkek, érdekcsoportok, pártok tülekedési tere", s a hazai ipar, kereskedelem és nemzeti jólét érdekében vajmi keveset tesz.

120 Még a konzervatív felfogásúak is elfogadták, hogy a megye arisztokratikus szervezetét a választójog kiterjesztésével demokratizálni kell, de minden eszközzel annak fenntartása mellett érveltek: "amíg ezen a téren az abszolutizmussal, a centrizmussal és a radikalizmussal szemben bizonyos mérséklő hatást képes kifejteni, addig nem szabad a közép- és a kisgazda-osztály irányító befolyását a közéletből kiküszöbölni. A megyei életet a kockázatos ugrás mellőzésével meg kell tartani a magyar állameszme különleges szolgálatára."

121 A területrendezési terv szerint 24 megyét hoztak volna létre. Mai megyénk területét ez igen komoly formában érintette volna. Mivel az előző évszázadok során szertelenül nagyra duzzasztott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatása már a korábbi évtizedekben is szinte irányíthatatlanná vált, évtizedek óta napirenden volt területi megosztása. Ezúttal északi részéből Budapest központtal Pest-Pilis, a középső részéből Kecskemét székhellyel Solt-Kiskun megyét kívánták létrehozni. A Trianon után az országban maradt Bács-Bodrog megye járásaiból és Pest megye déli részéből hozták volna létre Baja székhellyel az újabb Bács-Bodrog vármegyét. Kiskunfélegyházát Csongrád megyéhez tervezték csatolni.

122 A tervezet több más megyét is komoly mértékben érintett volna. E rendezés révén számottevően csökkenhetett volna a magyar közigazgatásban évszázadokon át felhalmozódott aránytalanság, megszűnhetett volna több anachronizmus. A járások kirívó aránytalanságainak jelentős részét is el kívánták ennek során tüntetni. Ugyanakkor számukat 164-ről 156-ra csökkentették volna. A városokat is komolyan érintette volna ez a reform. Annak érdekében, hogy áthidalják a városok és a községek között meglévő indokolatlanul nagy távolságot, 119 A belügyminiszter, aki az előterjesztést megtette, a reformok elmaradásának okát abban látta, hogy sajátos államjogi helyzetünkben a kérdést "mindig a politika látószögéből" mérték és sokkal több politikai vonatkozással vegyítették, mint ahogy ezt más államokban a kérdés természete magával hozta. HENCZ Aurél, 1973. 283-284. 120 HENCZ Aurél, 1973.290-291. 121 HENCZ Aurél, 1973. 286-289. 122 Szombathely és Békéscsaba viszont törvényhatósági jogot kapott volna. HENCZ Aurél, 1973. 292296.