Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ÖSSZEFOGLALÓK

fennálló közigazgatási rendszer újabb és újabb csődhöz vezetett. Már 56 előtt több alkalommal kényszerült a hatalom kisebb reformokat végrehajtani, de ez sem mentette meg 56-ban a totális bukástól. Az újabb terrorhullám visszaállította ugyan a tanácsrendszert, de csaknem folyamatosan kénytelen volt azt toldozni-foldozni. A tanácsrendszer négy évtizedes "fejlődése" eredményeként az 1980-as évek derekára szinte áttekinthetetlenné vált a magyar közigazgatás. így a rendszer összeomlása megváltás volt a közigazgatás számára is, de a régóta kívánt és szükséges reformok számottevő része az újabb politikai zátonyokon megfeneklett. KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890 A tanulmány az 1876. évi 6. törvénnyel létrehozott közigazgatási bizottságok egyik szakértő tagja, a tanfelügyelő jelentései alapján felvázolja Baja város 17861890 közötti tanügyi helyzetét, bemutatja a magyar iskolarendszer szintjeit és azok fejlődését a korszak oktatási törvényeinek és rendeleteinek alapján. A vizsgált időszakban Baján az egyházi iskolák játszottak domináns szerepet. A legnagyobb és legjelentősebb iskolafenntartó a római katolikus egyház volt. Szinte valamennyi városrészben működött 4, 6 vagy 8 osztályos elemi iskolájuk. Iskolaépületeik többsége városi tulajdonban volt. Fontos szerepet játszottak a város közoktatásában az izraeliták is. A többi felekezethez (ágostai evangélikus, református evangélikus, görögkeleti) tartozó népiskolák súlya lényegesen kisebb. Ezek mindegyike ugyanis egytantermes, egytanítós 1-4. vagy 1-6. összevont osztályokkal, csekély, 60 fő alatti tanulói létszámmal működött. Községi iskola 1876-1890 között csak kettő volt a városban, az iparostanonciskola és az alsó fokú kereskedelmi iskola. Mindkettő 1883-ban nyílt meg. Állami iskolaként csupán a Bajai Állami Tanítóképző elemi népiskolája működött. Magániskola a vizsgált időszakban 2-3 volt a városban. Közülük a legjobban felszerelt és a legjelentősebb a Stekler-féle középkereskedelmi iskola volt. Általánosan képző középfokú iskola 2 működött Baján. Az izraelita polgári iskola 1878-tól, és a városi polgári iskola 1888-tól. A tanfelügyelő iskolalátogatásai során számos problémával szembesült. Ezek a következők: a taneszközök és helyenként az órarend hiánya, a szük tantermek miatti zsúfoltság, a sok mulasztás, az eltérő tanítási módszerek, a bel- és külkerületi iskolák tanterve közti összhang hiánya, a tornatanítás hiányosságai, a tanulók