Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után
Vallás szerinti megoszlás: Római katolikus 461,027 görögkeleti 131,303 evangélikus 64,810 református 27,934 izraelita 19,115 görög katolikus 9,883 örmény katolikus 3 unitárius 37 egyéb keresztény felekezetű 2,275 egyéb nem keresztény 1 c/ Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye A járások beosztása Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén is számottevő változáson ment át az önkényuralom felszámolása után. A polgári közigazgatáson belül a járások szerepe számottevően felértékelődött. A szakigazgatás, a hatósági eljárás bővülése egyaránt ezt követelte meg. Bár az 1876: XXI. törvény 67.§-a a köztisztviselők kötelességévé tette, hogy a járási székhelyeken lakjanak, de a központok rendezésének hiányában a járási székhelyek állandósága nem volt biztosítva, így ekkor még állandó jellegű székhelyekről sem beszélhetünk általános- ságban. Ennek elmaradásához hozzájárult az is, hogy a járási igazgatási szervezetet a szakigazgatás terén elég hiányosan építették ki. Ezért vált szükségessé, hogy az 1886: XXI. törvényben rögzítsék: "... ahol a járási orvos, járási állatorvos, vagy járási számvevő hatósága több szolgabírói járásra terjed ki, annak székhelyét a törvényhatóság állapítja meg." 1 Célszerű Pest-Pilis-Solt vármegye kiegyezés körüli állapotáról is egy átfogó képet adni. Ez az összeállítás nemcsak a tények rögzítését szolgálhatja, hanem lehetővé teszi azt is, hogy segítségével a következő évtizedek igen jelentős fejlődését is érzékeltetni tudjuk. 82 A megyében lévő szabad királyi, illetve törvényhatósági joggal felruházott városok: 1. Buda 2. Kecskemét, pusztái: Ágaszegyháza, Borbás, Bugac, Kis-Alpár, Köncsög, Matkó, Monostor, Szent-Király és Szent-Lörinc. Területe: 141510 hold, lakossága 41195 fő. 81 KOLOZSVÁRY Vilmos - SZAMEL Lajos, 1950. 453. 82 Az alábbi felsorolás adatai részben GALGÓCZY Károly, 1876. II.. 2-5. és 104-119., valamint a Magyar Korona helységnévtára' 1873. c. kötetből valók. A hellyel való takarékosság miatt célszerűnek látszik, hogy csak azokat a járások és városok adatait ismertessük, amelyek részben vagy egészben mai megyénk részét képezik.
