Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

PINTÉR ILONA Adatok Szabadszállás első tagosításához (1785-1813)

A helység terrénumának egyharmad része székes és homokos földből áll. A székes földek haszonvehetetlenek, a homokos résznek pedig egy darab része legelővel használtatik, egy darabja pedig szélhordta, haszonvehetetlen, sivány

78 homok. Ezen homokos részen a természettől imitt-amott nyárfák és fenyőmagot termő gyalogfenyő bokrok producáltatnak.

79 Ugyanezen homokos részen vagyon fehér és veres borokat termő Szöllőhegye. Erdő és folyóvíz nélkül szűkölködik. Északról Kún Sz. Miklós városától fekszik két mértföldnyire,

80 napkeletről Ketskeméth városától négy mértföldnyire, délről Filepszállásától három fertály

81 mértföldre, napnyugotról a Dunától és a Duna mellett fekvő Sólth, Duna Vétse és Szalk Szent Mártony városaitól két mértföldnyire vagyon. A helységnek lakosai mintegy 3220 számból állanak, akik mindnyájan reformata valláson lévők. Birtokában vagyon ezen helységnek északról Bősztőr Kun Pusztának fele része, amelynek napkeleti vége Adats Camerális Pusztával, napnyugotról Duna Vetsét illető Fehéregyháza pusztával határos, amely részről a Kígyós ér a választó határja. Ezen puszta a helység terrénumával délről öszve lévén kapcsolva, a lakosok között szántóföldnek vagyon felosztva. Napkeletről Kiss Balási Kun Pusztának fele része vagyon birtokában, melynek északi oldala Adatsi Camerális, napkeleti oldala Kerekegyháza Kún Pusztákkal és Kondor Székkel, úgy Adatsi Pusztának sarkalatjával

82 határos, napnyugotról pedig a helység terrénumával contermináltatván,

83 a lakosok között a nagyobb része kaszálónak fel vagyon osztva, egy darab része pedig homokos lévén, marhalegelőnek vagyon fordítva. Vagyon még ezen helységek birtokában Jakabszállási Pusztának fele része, mely a helységtől jó három mértföldnyire vagyon napkelet felől. Ez északról Köntsőgi, napkeletről Matkói, délről Monostori, napnyugotról Bugatzi Pest Vármegyei és Orgoványi Kis Kunsághoz tartozó pusztákkal határos. Ez egészen homokos és buckás lévén a helység lakosai göböly 4 ökrei, barmos marhái, méneses lovai és juhnyájai legeltetésére vagyon fordítva. Délről a monostori határjánál nyárfák bokronként vágynak nevelkedve, semlyékes

85 laposain pedig ezen pusztának épületbe való alkalmas terméskövek találtatnak."

86 A község leírása után következzék a szántóföldet egy tagban osztatni nem akaróknak 1793 szeptemberében kézbesített kapitányi idézés:

87 Címzés: 78 kopár, terméketlen 79 nőnek 80 mérföldnyire 81 negyed 82 sarkával 83 határoltatván 84 hízott 85 vizenyős, ingoványos 86 Tanácsülési jkv. 1792-1798. 326-328. 87 A közölt periratok mindegyikének lelőhelye: BKMÖL XIII. 16. Különböző családi és személyi iratok gyűjteménye I. fasc. 60. szám