Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

ség és a karhatalom vezetője. Eddigi kutatásaim során 327 pert sikerült felderíteni, melyeket a megtorlás során a megye lakosai ellen indítottak. Ezek összesen 829 embert érintettek. Tizenhárom halálos ítélet született, melyek közül kilencet végre is hajtottak, négy ember ellen távollétében hozták meg a legsúlyosabb ítéletet. A kivégzettek:

325 ifj. Góbor Ferenc Nagy Lajos Szabó János Bobek Károly dr. Szobonya Zoltán Patyi István Kolompár Mátyás Pekó István Francia Kiss Mihály

3 Góbor Ferenc, Nagy Lajos és Szabó János kecskeméti cselekedeteiért kapta a legsúlyosabb büntetést. Öt életfogytiglani ítélet született, ebből kettő szintén a vádlott távollétében. Ők a forradalom leverése után külföldre távoztak. A megtorlás történetéhez tartozik, hogy decemberben, mikor a kormány ismét statáriumot hirdetett, a kecskeméti bírók nem akarták vállalni a statáriális eljárásokat, mivel olyan ingatagnak látták a Kádár-kormány helyzetét, hogy nem mertek az érdekében álló ítéleteket meghozni. Ezért kellett például Ifj. Góbor Ferenc ügyében egy szegedi bírónak ítélkeznie. Nagy Lajos ügyét dr. Magócsi Gézára akarták bízni, aki elfogultság miatt nem vállalta ezt. A november eleji rendőrségen történt összezördülésükre hivatkozva utasította el a per tárgyalását. így Nagy Lajost is egy szegedről hívott bíróság ítélte el, a tárgyalások viszont Kecskeméten zajlottak.

327 Szabó Jánost a Fővárosi Bíróság ítélte halálra. A Kecskeméti Megyei Bíróság így összesen öt halálos ítéletet hozott, dr. Lengyel Zoltán bíró, a bíróság alapszervezetének párttitkára ítélte az öt személyt halálra. A bíróság ítélkezési gyakorlata ezektől az esetektől eltekintve valószínűleg az enyhébbek közé tartozott, több ítéletet minősített a fellebbviteli bíróság "törvénysértően enyhének". Tulajdonképpen még az ellenállás tárgyához tartozik azoknak a fiatal, 14-15 éves, elsős gimnazista fiúknak a története, akik készültek a forradalom ismételt, március 15-ével összekapcsolt kitörésére. A többségében a Piarista Gimnázium diákjai közé tartozó fiatalok létrehozták a Kecskeméti Forradalmi Ifjúság (KEFI) nevet viselő illegális csoportot. Játék guminyomdával röpcédulákat készítettek, és 1956 novembere és 1957. március 5-e között terjesztették, kiragasztották ezeket. Szentiványi Gyögy, Nemesik Endre, Tarka László, Hechtl Ferenc, Kenyár István, Szirt Levente, Erdélyi Károly, Bozsó Endre és Nagy Ferenc romantikus lekesedésében katonai szervezetre hasonlító konspirált ellenállási hálózatot akart létrehozni. Az alapítóknak katonai rendfokozatuk és meghatározott feladatuk 325 ORBÁN Éva, 1996. 364-365. Üzenet a barikádról c. könyvében még két kecskeméti kivégzettet említ. Farkas Mihályt és Mány Erzsébetet. Valóban Kecskeméten végezték ki őket, de a gyulavári forradalmi eseményekben vettek részt. 326 Francia Kiss Mihály nem vett részt a forradalomban. Teljesen véletlenül bukkantak rá a hatóságok. Büntetését 1919-1920-ban elkövetett tetteiért kapta. Esete mégis kapcsolódik a megtorlás történetéhez, ugyanis személyének popaganda értéke volt, melyet ki is használt a hatalom. 327 MOL XX-10. Bfl. 21496/1957.