Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
"ellenforradalmat" leleplezni. Mindehhez szükséges az újságíró elvtársak politikai tisztánlátásának elősegítése is. Bő tudósításokat kell közölni a pártnapokról, rendezvényekről. A párthíreket rendszeresen kell közölni, és a helyes pártvezetési stílust is terjeszteni kell. A járási intéző bizottságok hetente küldjenek javaslatokat elvi cikkek megjelentetésére. A téeszek szétbomlasztására irányuló ellenséges törekvéseket is le kell leplezni. A cikkek tervezetét a téma és a szerző feltüntetésével el kell juttatni az intéző bizottságnak. A tanácsok 1956. november végén, december elején kezdték el a végrehaltó bizottságok a munkát, és az "ellenforradalmi elemek " eltávolítása vontatottan haladt. December és április között több helyen tartottak a tanácsok gyűlést, amelyeken a tanácstagság 6080%-a jelent meg. A "racionalizálásról" szóló 15/1956. sz. kormányrendelet megvalósítása természetesen nem csupán a költségek csökkentését és a szakmai szempontok fokozottabb érvényesítését célozta, hanem a megtorlás eszköze is volt. A "szélesebb társadalmi alapú" tanácsrendszer megvalósítása persze csak fikció maradt. Tervezték a végrehajtó bizottságok kibővítését volt munkástanácstagokkal, olyan pedagógusokkal, orvosokkal, szakemberekkel, akik magukévá tették a "szocialista építés érdekeit". Folyt tehát a tisztogatás, de mivel sok régi szakember munkájára szükség volt, velük szemben azt a követelményt támasztották, hogy munkájuk párosuljon politikai öntudattal. A létszámcsökkentés után a járásokban és a városokban csökkent, a községeknél nőtt a létszám. A megyei tanács új létszáma 1957. januárjában 226 fő, a forradalom előtt 352 volt. 318 A megyében levő 6000 tanácstagból kb. 200-an álltak az "ellenforradalom" mellé a kormánynak küldött megyei jelentés szerint. 319 Ugyanezen jelentés szerint a megye területén 262 VBtagot mondattak le, amelyből 142 került vissza a funkciójába. A megyei, városi és járási tanácsok vezetőségében kevés személyi változás történt. A pénzügyi osztályokat kivéve - szakértelmükre nyilván szükség volt - kiszorították a tanácsi apparátusbófellenforradalmi elemeket". A járási és a városi tanácsoknál is megalakultak a pártszervezetek. A járási vezetők feladatul kapták, hogy vizsgálják meg a községi tanácstagok október 23-a utáni tevékenységét. A 17/1956. sz. kormányrendelet után lehet a tanácsok kizárólagosságáról beszélni. Alpáron és Bugacon azonban ezután is működött illegálisan nemzeti bizottság. A megyei VB leszögezte, hogy csak a tanácsok birtokolhatják a közigazgatási és végrehajtó hatalmat, és mellettük a nemzeti, forradalmi bizottságok - természetesen csak azok, amelyek nem fejtettek ki "ellenforradalmi "tevékenységet - csak tanácsadóként működhetnek. Az alsóbb tanácsok végrehajtó bizottságai november végén mindenhol 318 BKMÖL XXIII. 1. a. 1-1/1957. A BKMT VB 1957. jan 16-i ülésének jegyzőkönyve. A minisztertanácsnak küldött 1098/1957-es jentés 337 apparátusi tagot említ, amelyből 1957 márciusára 218 fö maradt. 319 BKMÖL XXIII. 2. c. 1098/1957.
