Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
sürgették a pártszervezetek alakítását. Ez lassan haladt, a két konzervgyárban összesen 46 ember lépett be a pártba a legalább 2500 fős létszámból. 245 A megyei tanács alapszervezetébe ugyanakkor 97-en léptek be. Sok üzemben nagyon komoly ellenállás alakult ki az üzemi alapszervezetek visszaállításának meghiúsítására, ami azonban nem sikerülhetett. November 27-én egyébként országos aktívaértekezlet volt, melyet két nap múlva pedig megyei követett. Ezen részt vettek az alsófokú pártszervek intézőbizottságai, a szakszervezetek és a vállalatok képviselői, akiknek Molnár Frigyes számolt be az országos értekezletről, és adott eligazítást. 246 1957. novemberében körülbelül 179 pártszervezet volt a megyében mintegy 3000 taggal. 247 A korábbi apparátus a felére csökkent, mintegy 145 "elvtárs" elhelyezéséről kellet a pártbizottságnak ekkoriban gondoskodnia. A közigazgatás forradalmi szervezetei beszüntették tevékenységüket, a hatalom a szovjet városparancsnokság, a fokozatosan szerveződő MSZMP, illetve a régi tanácsok kezébe került vissza. Néhány községben azonban a forradalmi bizottságok még működtek rövidebb-hosszabb ideig. November 8-án a megyei tanácson is megbeszélés volt. Kocher László VBelnökhelyettes leszögezte, hogy a legfőbb államhatalmi szerv a megyében a tanács végrehajtó bizotsága a helyzet rendeződéséig. A munkástanácsoknak nincs joguk eltávolítani az igazgatókat, ehhez Mészáros László szakszervezeti képviselő azt is hozzátette, hogy a szakszervezetet sincs joguk feloszlatni, ugyanis az érdekképviselet a szakszervezet feladata, a munkástanács pedig igazgatási szerv lesz. A kormány is hasonló rendeleteket hozott, de csak két nappal később. A helyi tanácsok végrehajtó bizottságai november 8-tól kezdtek el működni, Kocher László VB-elnökhelyettes vezetésével azonnal intézkedtek a termelő munka megindításáról. Összehívták a kecskeméti üzemek és hivatalok vezetőit, és utasították őket, hogy azonnal tegyenek meg mindent a munka felvétele érdekében. Ugyanakkor az anyag- és energiahiány enyhítésére az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottságával és a szovjet alakulatok parancsnokával közösen hoztak intézkedéseket. A VB a gazdasági feladatok ellátására közellátási bizottságot hozott létre Varga Jenő VB-elnökhelyettes vezetésével. A közellátási bizottság az ellátás biztosítása érdekében kereskedelmi megállapodásokat kötött a későbbiekben más megyékkel, illetve Jugoszláviával és Romániával, ahonnan szenet, fát, petróleumot, gázolajat és sót hozott. 248 A bizottság tagja volt Dózsa József, Szalay Károly, Szűcs Béla és Buda Gábor. Az országos közellátási biztos, Nyers Rezső közellátási kormánybiztossá nevezte ki Varga Jenőt. A november 12-én megalakult megyei Közellátási Kormánybiztosság folytatta a november negyedikén megalakult közellátási bizottság tevékenységét. A fő feladat Budapest ellátásának segítése mellett a megye ellátása. Nagyobb mennyiségű só, paprika és rizs, valamint ritka áruk (kávé, bors, citrom) forgalomba hozataláról döntöttek. Nagy mennyiségű méteráru, cipő és zsebrádió piacra dobásával akarták a felvásárlási lázat és az inflációs várakozásokat megakadályozni. Lisztből és burgonyából nem volt megfelelő az ellátás, ez utóbbiból 245 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983.41. 246 ua.19. 247 ua. Korántsem biztos, hogy az adatok hitelesek. 248 BÁRSONY Ferenc szerk. 1983. 5.
