Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

munkásőrségnek is tagjai lettek. ' Halanda István városi párttitkár szintén a rendőrséget "erősítette" ekkoriban.

231 Karhatalmi szempontból a 3. hadtest parancsnokságához tartozott Szeged, Dél-Dunántúl, Csongrád-, Békés- és Hajdú megye, Nyíregyháza és a Mezőtúri járás. Homoki Imre úgy rendelkezett, hogy az a parancsnok felelős az adott terület karhatalmi biztosításáért, amelyiknek az egységei ott állomásoznak. így Bács-Kiskun megye északi részéért az 5. gépesített hadosztály parancsnoka, a megye déli részéért és Szeged városáért pedig a 27. hadosztály parancsnoka. A honvéd karhatalomba elsősorban a hadtest hivatásos tisztjei kerültek, de bevettek továbbszolgáló tiszthelyetteseket és tartalékosokat is. A tiszti nyilatkozat aláírása persze feltétel volt. A karhatalomba kerültek a forradalom alatt sérelmet szenvedett párt- és állami vezetők, az ávósok, a partizánok, az 1919-esek és a kipróbált kommunisták közül is sokan. A pártbizottságok feladata volt a karhatalom szervezésének segítése, és a koordinálás a karhatalom, a rendőrség és a szovjet csapatok vezetői között. A propaganda érdekében az első napokban magukhoz ragadták a megyei lapok felügyeletét, és a kecskeméti rádiót is újra üzembe helyezték. Kecskeméten Lukács András százados, aki a forradalom alatt szintén a nemzetőrség egyik parancsnoka volt, lett a karhatalom városi vezetője. A kecskeméti zászlóalj parancsnokságát pedig Alpári Károly századosra bízták. A másik zászlóaljat Kalocsán állították fel, ennek Bíró Pál őrnagy lett a vezetője. Itt egyébként már november 3-án és 4-én elkezdték szervezni a karhatalmat, 5-én fegyvert kaptak a szovjetektől, és az ottani tiszti klubban 44 fővel megalakultak. November 25-én 600, december elsején 762, márciusban pedig 1300 fő volt a létszám a megyében.

232 November 6-án tért vissza Sucin József kormánybiztosként a hadtesttörzshöz, majd Gyurkó is megjelent Liszt Vilmos politikai tiszt kíséretében. Feladatuk a karhatalmi alegységek szervezésének irányítása volt. Sucin ekkor politikai tájékoztatót is tartott a tiszteknek a belpolitikai és a nemzetközi helyzetről, valamint a kormány által rájuk bízott feladatokról. Egyébként ezzel hozta összefüggésbe október 31-i távozásukat is, úgy állítva be, mintha valamilyen különleges feladatot kaptak volna, és ezért hagyták el szolgálati helyüket: ez "...eloszlatta a korábban táplált kételyeket, ami távozásukkal kapcsolatban alakult(sicí) ki." Gyurkó december elején már Egerben volt, és az ottani sortűzben játszott szerepet. A 3. hadtest felügyelete alá tartozó területen a karhatalom a szovjet csapatok támogatását élvezve részt vett a későbbi tüntetések feloszlatásában Kecskeméten, Baján, Orosházán, Békéscsabán, Battonyán, Mezőkovácsházán, Hódmezővásárhelyen és más településeken is. November 8-án taggyűlést tartottak a hadtest alapszervezetében, és megválasztották az MSZMP-alapszervezet ideiglenes intéző bizottságát. Tagjai: Raduly Zsigmond őrnagy, Tóth Mihály százados, Komlódi Elemér őrnagy, Pintye Lajos százados, Havas Rudolf ezeredes, Molnár Béla százados, Hernek László százados. Hídvégi István főhadnagy és Mercz Emil hadnagy. Visszavették a pártba Gyurkót, Suczint és Szabó Sándort. Megkezdték a párttagság átigazolását, és felvették a kapcsolatot a megyei pártbizottsággal. 230 PN 11. évf. 267. sz. (1956. november 13.) 3. 231 OSZK 412. 20. B 4322/1959. dr. Kardos János pere. 1962. május 2-i tárgyalási jegyzőkönyv. 232 BERKI Mihály, 1993. 58-62.