Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
Csedö nevü ember megkérte, hogy vigye el őket az Egyetem utcai garázsba. Útközben, a Lánchíd előtti téren B. Hajagos Károly a kocsiból meglátta Vági Lajos alezredest, a kecskeméti helyőrség volt parancsnokát. Megállították, igazoltatni akarták, de nem volt haljandó megmutatni a papírjait, csak miután fegyvert fogtak rá. Vaginái hamis igazolvány volt, és mint később kiderült, éppen egy ismerőséhez ment Budára újabb papírokért és civil ruháért. Őrizetbe vették, és a Zrínyi utcai rendőrkapitányságra vitték, ahonnan a Honvédelmi Minisztériumba, majd a Fő utcába, a katonai ügyészségre irányították őket. Itt volt november 5-ig, amikor az orosz csapatok kiszabadították. Ez azért érdekes, mert Vaginák nagy szerepe volt a kecskeméti sortüzekben. Ezután visszatértek Kecskemétre. 199 Az AKK-ban Gábor Józsefné párttitkár állása megszűnt, Mayer Józsefbe személyzetis alacsonyabb beosztásba került, Ballai Antal normást is termelői helyre osztották be, Annus Ferencnét, akinek a férje ávós volt, szintén áthelyezték. A Terményforgalmi Vállalatnál az új munkástanács elbocsátotta Lukács Ferenc párttitkárt, Sugár Zoltán személyzeti előadót és Venesz Károlynét. Boits József a vállalat korábbi dolgozója közölte, hogy Lukács feljelentette őt annak idején az ÁVH-nál, és emiatt több évi börtönbüntetésre ítélték politikai okokból. Lukács Ferernc elbocsátásának ez volt a közvetlen oka. 200 Megjelent a Kecskeméti Lapok első száma november 3-i keltezéssel. Még egy szám jelent meg másnap, az november 4-i dátummal, tehát egy nappal mindig előre dátumozták. Ury László végezte a sajtófigyelést, hallgatta a rádiót, a pesti lapokból kivonatokat készített, eljárt a forradalmi bizottságok üléseire, cikket írt a posta és a közellátás helyzetéről, a munka beindításáról. November 3-án délelőtt járt az ÁVH épületében, ahol egy rendőr vezette végig a helyiségeken. A Kecskeméti Lapok november 4-i keltezésű számában jelent meg leghíresebb írása, amely a " Tíz perc a pokolban " címet viselte, és az épületben tapasztaltakról szólt. November 2-án, a délutáni órákban a hadtesttörzs MDP alapszervezetének vezetősége ülést tartott. Az alapszervezet vezetőségének az volt a célja, hogy megakadályozza, hogy a Pálfi százados által javasolt politikai tiszteket eltávolítsák a hadtesttörzsből. Raduly őrnagy az alapszervezet titkára vezette a gyűlést, melyen részt vettek a hadtest forradalmi katonai tanácsának tagjai is. A taggyűlés kizárta a pártból Gyurkó Lajos vezérőrnagyot, Suczin József alezredest és Szabó Sándor őrnagyot azzal az indokkal, hogy gyáván megfutamodtak, és cserben hagyták az itteni kommunistákat. Zalavári József hangoztatta, hogy a párttagság nem összeegyeztethetetlen a szovjetek elleni harccal. Pálfi százados ismét javasolta a politikai tisztek eltávolítását, de a gyűlés ezt elutasította. Gyulai Mihály is ellenezte a politikai tisztek eltávolítását, és a pártszervezetek fenntartása mellett volt. 201 A taggyűlés a Himnusz és az Internacionálé eléneklésével ért véget. Az alapszervezet vezetősége november 8-ig vezette az MDP-alapszervezetet, amely addig nem alakult át MSZMP-vé. Gyulai Mihály megparancsolta az utakat és a Duna-hidakat ellenőrző magyar csapatoknak, hogy ne akadályozzák a szovjet csapatok mozgását. 199 OSZK 412. 12. B 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. 200 KMB B 393/1958. Lázár Ákos pere. 201 HL SZKB B 01/1959. Gyulai Mihály és társai pere.
