Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
társadalmi rétegekként, és így állt össze a testület: Munkásság: Zakar Béla, Hendrey Rezső, Karazsia László, Lázár Ákos, Szél Mihály, Rózsa Sándor, Tóth Sándor, Benkő Pál, Kőtörő István, Nagy Sándor, Zsíros Mihály, Takács Dénes, Kiss Géza, Bognár Ferenc, Ragó József, Szabó Lajos. Parasztság: Révész László, B. Szabó Sándor, Nagy Imre, Kiss Károly, Dugár Sándor, Kovács József, Koncz István, Kovács László, Méhesi János, Varga Imre, Berényi Lajos, Mészáros János, Kiss Károly, Virágh M. István, Fornai Sándor, Keresztes László. Értelmiség: Szoboszlai István, Imre Gábor, Perjési Pál, Ferenczy Géza, Kovács Bálint, dr.Gömöri Jenő, Csorba István, Tóth László, Gyulai Mihály, dr. Nagy György, Fehér Sándor, Rigó Imre, Kovács Andor, Karácsonyi Kálmán, Tassy Gyula, Homoki József 170 Az ülés vége felé megjelent Nagy Lajos negyven vasutassal és buszsofőrrel, és magából kikelve felelősségre vonta az egybegyűlteket, hogy nélküle akarnak dönteni a város dolgairól. A fegyveres felkelés szervezőjeként és vezetőjeként aposztrofálta magát, és helyet követelt a vezetésben. Bognár Ferencnek és Lukács Andrásnak sikerült leszerelni azzal, hogy beosztották a nemzetőrséghez, a későbbiekben Lukács András mellett teljesített szolgálatot, "nem hivatalos" helyettese lett. 171 A gyűlés végeztével Kecskemét Város Forradalmi Bizottsága tizenhat tagból álló elnökséget, azaz intéző bizottságot választott: Tóth László, Bognár Ferenc, Fehér Sándor, Méhesi János, Zakar Béla, Tóth Sándor, Nagy Sándor, Homoki József, Ury László, Imre Gábor, Zalavári József lett a tagja. Elnöke Tóth László, a két alelnök közül az egyik Bognár Ferenc. 172 A többség ezzel befejezettnek is tekintette aznapi ténykedésüket, Bognár Ferenc és Nagy Sándor azonban követelte, hogy azonnal lássanak hozzá az érdemi munkához. Ennek jegyében és a szakszerű munka érdekében felosztották a tennivalókat egymás között. A pénzügy irányítását Fehér Sándor, az ipar és a kereskedelem felügyeletét Mócza Gábor és Nagy Sándor kapta. Mócza Gábor ennek az osztálynak volt a tanácson a vezetője, Nagy Sándor tehát politikai ellenőrnek volt tekinthető mellette. A közlekedést Tóth Sándorra bízták, a MÁV-val való kapcsolattartást Zakar Bélára. Az oktatási ügyeket Ury László kapta meg, a mezőgazdaságot pedig a parasztság képviselőire bízták. Bognár Ferencre a közellátást és a lakásügyeket akarták bízni 173 , de ő emellett a nemzetőrség feletti felügyeletet is megszerezte magának. A begyűjtési osztályt megszüntették. A bizottság alakuló ülésének végén érkeztek meg a pártbizottság gépkocsivezetői, hogy szolgálatukat felajánlják az új testületnek. A pártbizottság ugyanis elbocsátotta őket, munkakönyvüket is kiadták. A sofőrök megtudták, hogy a pártvezetők jelentős összegeket vettek fel, ugyanakkor nekik nem fizették ki az 170 PN 1. évf. 3. sz. (1956. nov. 3.) 1. A felosztás nem teljesen pontos, az értelmiség közé sorolták a katona- és rendőrtiszteket, Révész László volt kisgazda országgyűlési képviselő a parasztságnál kapott helyett, Rigó Imre asztalos kisiparos pedig az értelmiség nél. 171 HL BKB B 24/1958. Lukács András pere. Bognár Ferenc 1957. márc. 4-i kihallgatási jegyzökönyve. 172 OSZK 412.12. B 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. 1957. június 1-3. közötti kihallgatási jegyzőkönyve. 173 HL BKB B 24/1958. Tóth László 1957. február 7-i vallomásában mondja, hogy Bognár Ferenc befolyásának csökkentése érdekében akarták közellátási és lakásgazdálkodási feladatok ellátásával megbízni.
