Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
ki hívatta ki az ÁVH-t, mikor üzemzavar volt a fűtőházban. A pártiroda kulcsát elvették tőle, a telefont pedig leszerelték. Gáborné közölte velük, hogy nem érzi magát biztonságban, ezért megengedték neki, hogy a gyárban lakjon, és biztosították a szabad mozgását. Fegyelmi bizottságot hoztak létre, melynek dr. Rákossy Árpád lett az elnöke. Vizsgálatot folytattak Sárosi József volt rendőr, Nagy József és Gál Lászlóné ügyében. 163 Ury László felkereste Homoki Józsefet, de csak a felesége volt otthon. Tőle tudta meg, hogy férje már Pestre utazott a Kecskeméti Lapok működési engedélyéért. Ezután a városi forradalmi tanács ülésére ment. Később a MagyarSzovjet Társaság székházában alakult meg a Kecskeméti Lapok. Kecskemét Város Forradalmi Bizottságának megalakulása A városi ideiglenes nemzeti bizottságot is felülről próbálták meg létrehozni, de az MDP városi titkárát, Halanda Istvánt már az előkészítés során sikerült kiszorítani, elsősorban Szabó József bádogosmester határozott fellépésének köszönhetően. A városháza dísztermében jöttek össze a különböző intézmények, szakmai testületek, üzemek, fegyveres testületek forradalmi bizottságainak, munkástanácsainak a képviselői. Ezek a szevezetek már legitim módon képviselték delegálóik akaratát. A repülőtér képviseletében például Mádi Jenő és Gáti Antal jelent meg. A szervezők kezéből kicsúszott az esemény irányítása, nem sikerült végrehajtani azt az elképzelésüket, hogy irányított módon, az új testületen keresztül biztosítsák hatalmuk átmentését. Ez egyrészt azért nem sikerült, mert sokkal többen jöttek össze, mint ahány embert meghívtak. A tüntetéseken, a harcokban résztvevők közül, illetve a korábban sérelmet szenvedettek közül sokan jogot formáltak arra, hogy részt vegyenek a kibontakozó demokratikus közéletben, és mindenféle invitálás nélkül is megjelentek a fontosnak tartott eseményeken. Másrészt az így megnövekedett jelenlévők politikai állásfoglalását már nem lehetett úgy manipulálni, mint korábban, mikor előre kiválogatott, megszűrt aktivistákkal operáltak a kommunisták. A hangulat radikalizálódása nem kedvezett a korábbi vezetőknek. Harmadrészt a fővárosban ekkorra tulajdonképpen lezajlott a régi, keményvonalas vezetők kiszorulása, a vidék pedig hozzá volt szokva, hogy a központhoz igazodjék, így rendkívül szembeötlő volt, hogy Kecskeméten sokkal lassabban halad a politikai kibontakozás. Vezető szerepe volt a testület megalakulásában és működésében Bognár Ferencnek, az Építőgép Karbantartó Vállalat és Nagy Sándornak, az Épületlakatosipari Vállalat küldöttjének. Az alakuló ülés körülbelül reggel kilenc órától fél kettőig tartott. Elsőként Tóth László szólalt fel, aki a város szociáldemokrata polgármestere volt a koalíciós időkben. Elmondta, hogy a Népfront megbízásából hívták össze a gyűlést, a józanság megőrzéséről, a rendbontás és az esetleges önbíráskodás 163 OSZK412.12. B 1830/1957. dr. Rákossy Árpád pere.
