Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története
kitűzték a nemzeti zászlót. Saját táviratukat is közlik, melyet előző nap küldtek a KV-nek, és amelyben felajánlják a megye újságíróinak segítségét "pártunk és kormányunk" vezetőinek. A munkások reggel még többnyire bementek a munkahelyükre, és a megmozdulások, a kommunista jelképek eltávolítása, lemeszelése, megsemmisítése az üzemeken, gyárakon belül kezdődött el. Mikor ez lezajlott, és híre ment, hogy a városban tüntetés van, a dolgozók elhagyták munkahelyüket, és bekapcsolódtak az eseményekbe. Eddig semmilyen adat nem került elő arra vonatkozóan, hogy a tüntetések szervezettek, előre eltervezettek lettek volna. A Lakatosipari Vállalatnál kora délelőtt leszedték a csillagokat, lemeszelték a feliratokat, az irodáról pedig nemzeti színű szalagokat kaptak a munkások. Valaki áttelefonált a Gépgyárba, és megkérdezte:"Talán mi vegyük le a csillagokat?". A mühelyirodán Rózsa József szedte le a csillagot. Az üzembizottsági elnök székre állva szedte le a gipszcímert, össze akarta törni, Nagy Sándor azonban elkérte tőle, és a szekrény és a fal közé tette. Szabó József, Pulai Imre, Rózsa József és a párttitkár is kijelentette, hogy ilyen pártnak többet nem lesz tagja, Szabó széttépte a tagkönyvét. A délelőtt folyamán a szeszgyár előtt is tüntetések, felvonulások kezdődtek. Wigner, Faragó, Dómján József és mások átmentek a Lakatosipari Vállalattól a szeszgyárba, és ott is leszedték a csillagokat. Az üzem szakszervezeti vezetőjének a kerékpárja után kötötték az egyik csillagot, majd rávették, hogy egy darabon vontassa maga után. Szommer hadnagy ment ki a hadseregtől a csoportosulást feloszlatni, de már nem voltak ott az emberek. Hamarosan érkezett a hír, hogy a városban tüntetés van, erre mindenki bement a városba, Wigner, Szappanos és Nagy Sándor akkor ért oda, mikor éppen az utolsó rabokat engedték ki. Nézték, ahogy az emberek bajlódtak az ügyészség címerével. 4 ^ Lakatosipari Vállalattól is indult egy munkáscsoport a város központjába Karazsia László vezetésével. A pályafenntartási főnökségen is leszedték a csillagokat, zászlókat, Sztálin- és Rákosi-képeket. A rendszer kimúlásának jelképeként elégettek egy fekete koporsót 44 Október 26-án hetipiac volt Kecskeméten, ezért a szokásosnál több ember volt a városban. 10 óra után, a Nagykőrösi utcában, a Béke Szálló előtt is csoportosulás támadt, először Karazsia László, a Lakatosipari Vállalat dolgozója, majd mások is követelni kezdték Csőszi Sándortól, a Vendéglátóipari Vállalat osztályvezetőjétől a vörös csillag levételét a szálloda épületéről. Csőszi felhívta először Denneberg igazgatót, majd a városi pártbizottságon Halanda Istvánnal akart beszélni, de csak Sziklai Judit másodtitkárt érte el, akitől azt az utasítást kapta, hogy ha nagyon követelik, hagyja eltávolítani a csillagot, de ne vegyen részt benne. Ezután Benkő Pál, Szerdahelyi Béla és egy Márkli nevü tatarozó vette le a csillagot, ledobták az útra, ahol az összetört. 45 A sikeren felbuzdulva az emberek átmentek a megyei pártbizottság épülete elé, amely ma a sajtóház. Itt azonban Daczó József megyei párttitkár és helyettese, Ördög László utasítására már javában bontották a csillagot belülről, a padlástér felől. Ezt a 43 OSZK412.12. B 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. 44 OSZK 412.12. B 945/1957(1456/1958) Ferencz Béla és Bogdány Károly pere. 45 Kecskeméti Megyei Bíróság Irattára (továbbiakban KMB) B 1859/1959. Benkő Pál pere.
