Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

az eseményekről hiteles képet. Az újság ezen a napon tudósított Gomulka hatalomra kerüléséről Lengyelországban. Idézi néhány mondatát, köztük a következőt: "Poznanban nem ömlött volna vér, ha a párt vezetősége feltárta volna a munkásosztály előtt a teljes igazságot."

26 Ez a hazai helyzetre is igaz, és október 23án akár jóslatnak is beillett. Nagy Ottó újságíró "Azelőtt misztikus felhőbe burkolt valami volt..." c. cikkében a káderanyagok felülvizsgálatának megindulásáról számolt be, az úgynevezett "atesztálásról", melynek során mindenki megismerhette volna káderanyagát. Természetesen a hatalom nem gondolta komolyan a dolgot, néhány nap múlva azonban az első forradalmi követelések és intézkedések sorába tartozott ezek nyilvánosságra hozása, majd megsemmisítése. A délelőtt folyamán DISZ VB-ülés volt, melyen megtárgyalták a KV értelmiségi határozatát, különös tekintettel arra a részre, mely a fiatal értelmiség további munkájával foglalkozik. Megállapították, hogy a DISZ életében sokkal nagyobb helyet kell adni a fiatal értelmiségnek, hogy problémáikat feltárhassák. Elhatározták, hogy a DISZ-bizottságok a budapesti Petőfi körhöz hasonló klubokat fognak létrehozni. Szorgalmazták a kezdő értelmiségiek jobb anyagi megbecsülését, a fiatal mezőgazdászok továbbképzését. Megvitatták a fiatal orvosok, mérnökök, jogászok helyzetét is, valamint a pártba való felvételük meggyorsítását. Úgy határoztak, hogy a megyei DISZ VB mellett egy hónapon belül felállítják a Fiatal Értelmiségiek Tanácsát, és november 30-án a város értelmiségi fiataljai számára ankétot rendeznek. Addig is jogos kéréseiket, kívánságaikat a megyei DISZ-bizottság elé terjesztik.

27 A továbbiakban ankétok, gyűlések keretében akarták a VB-ülés határozatait ismertetni, megvitatni. Az események azonban hamarosan meghaladták ezt a problémakezelési módszert. Budapesten, Szegeden, Debrecenben ekkor már a rendszer radikális átalakításának programját fogalmazták a fiatalok. Kecskeméten nyugalom volt, azonban a megye egyik községében, Mélykúton délelőtt lezajlott az első tüntetés az igazságtalan tagosítás és az egyéni gazdák számára kedvezőtlen csereingatlan-kijelölések ellen.

28 Bognár Ferenc, az Épületgép Karbantartó Vállalat dolgozója motorral Budapestre akart menni, hogy részt vegyen az eseményekben, az oroszok azonban DabasSárinál feltartóztatták, és visszafordították.

29 Pullay Béla, az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár egyik középvezetője Budapesten volt az Élelmiszeripari Minisztériumban, hogy a vállalat számára alapanyagot szerezzen. Délután részt vett a Parlament előtti gyűlésen, szemtanúja volt az este kirobbanó harcoknak. Éjszaka a pártbizottságon tájékoztatót tartottak a fővárosi eseményekről személyes tapasztalatok alapján. Petőfi Sándor, Mádi Lajos DISZ-vezető és Németh Károly, a Csongrád megyei párttitkár mondta el az átélt eseményeket.

30 A hadtesttörzs kiképzéssel kapcsolatos feladatokkal, a módszertani bemutatók előkészítésével és a csapatok ellenőrzésével foglalkozott. 20 órakor Gyurkó Lajos 26 Népújság, 11. évf. 250. sz. ( 1956. október 23.) 1. 27 Népújság, 11. évf. 251. sz. (1956. Október 24.) 3. 28 Rendőrségi napi jelentések. Szerk. KAJÁR1 Erzsébet, 1996. 1. 29 Hadtörténelmi Levéltár (a továbbiakban HL) Budapesti Katonai Bíróság (a továbbiakban BKB) B 24/1958. Lukács András pere. Bognár Ferenc 1957. február 7-i kihallgatási jegyzökönyve. 30 MOL 288.f. 21/1957/5.