Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

ORGOVÁNYI ISTVÁN Az 1956-os forradalom és szabadságharc kecskeméti eseményeinek története

volna. A Petőfi kör emellett Kalocsa és Kiskunfélegyháza térségében sokszorosított anyagokban próbálta ismertté tenni nézeteit. Kecskeméten október 2-án volt az első rendezvény, amelyen nyilvánosan bírálták a rendszert. A Hazafias Népfront és a szakszervezet rendezésében irodalmi ankét volt a TTIT klubjában, a „Hirös Hét" keretében. Körülbelül 100-120 érdeklődő gyűlt össze. Meghívták Csoóri Sándort és Sánta Ferencet, Pándi Pál viszont lemondta a részvételt.

11 Csoóri Sándor néhány versét mondta el, Sánta Ferenc pedig novellái közül válogatott. Sánta Ferenc beszámolt arról, hogyan zajlott le a Petőfi körben a Déry-féle vita. Ezután politikai vita bontakozott ki a szocialista realizmus lényegéről. Csoóri és Sánta tagadta még a létezését is, dr. Orosz László, kecskeméti tanár és irodalmár velük egyetértésben azt fejtegette, hogy a szocialista realizmus elmélete nincs kidolgozva. Néhány annak titulált mű szocialista realista voltát kétségbe vonta, azt azonban megengedte, hogy a szocializmus megértéséhez szükség van egy szocialista irányzatra a művészetben. Orosz egykori tanítványa, Gila János megemlítette, hogy korábban ezt nem így tanította, mire Orosz elismerte, hogy akkoriban rosszul gondolkodott erről a kérdésről. A vita során szó volt Bibó pozitív megítéléséről és a kötelező orosztanítás eltörléséről is.

12 Az irodalmi est végeztével a Hírős étteremben folytatódott a beszélgetés. A Népújság munkatársa így számolt be az eseményről: „A válaszukból pedig megnyugtatóan és egyben örvendeztetően csendült ki a dolgozó népünkkel szembeni felelősségtudat, mely az írók harcát eddig is jellemezte. ...elmondhatjuk, hogy kedd este a TTIT klubjában nagy lépést tettünk előre a szocialista demokrácia kivirágoztatása felé."

13 Október 5-én értelmiségi ankét volt a megyei tanács kultúrtermében kb. 500 résztvevővel. Eljött Erdei Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyettese, de ott voltak a város fontos emberei, így Daczó József, a megyei párttitkár is. A megbeszélést Tóth László, a HNF megyei bizottságának elnöke nyitotta meg, majd Mód Aladár, a TTIT főtitkára arról beszélt, hogy mindenki örömmel fogadta a KV határozatát az értelmiségről, melyben egyenrangúnak nevezték a munkásosztállyal. Utána beszélt a Losonczi-Friss vitáról is, majd Lengyel Zoltán megyei bíró elítélte a funkcionáriusok úgynevezett „kitolási politikáját", amely az értelmiség szellemi pangásához vezetett. Toponári Ferenc arról beszélt, hogy a hivatalos pártálláspont gyakori változtatgatása miatt „a nevelők gyakran kénytelenek a tankönyvekbe lapokat ragasztani, korábbi állításaikat revideálni",

14 ami kétségbe vonja szavahihetőségüket a tanulók szemében. Dr. Magócsi Géza, a megyei bíróság elnökhelyettese a politikai biztonság megteremtését, az erkölcsi és az anyagi megbecsülést nevezte meg, mint az igazságszolgáltatás zavartalan működéséhez szükséges feltételeket. Kárhoztatta az osztálybíráskodást: „A célítéletek sok emberre nagyobb büntetést róttak, mint az a bírói 11 Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára (a továbbiakban OSZK) 412.12. B 1490/1957. dr. Orosz László pere. 12 Népújság, 11. évf. 234. sz. (1956. okt. 4.) 5. 13 u.o. 14 Népújság, 11. évf. 237. sz. (1956. okt. 7.) 5.