Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

IVÁNYOSI-SZABÓ TIBOR A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után

ségszerü döntést visszavonva, ezen a szinten bíráskodást és a közigazgatást ismét egyesítették. így jött létre a "vegyes szolgabírói hivatal".

30 A községek a szolgabírók közvetlen felügyelete alatt működtek. A Bach-rendszer, bár kétségtelenül polgári igazgatást testesített meg, a jogegyenlőséget olykor egészen sajátságosan értelmezte. A saját birtokain lakó nagybirtokosokat pl. kivette a községek hatósága alól, miközben közjogi értelemben a község minden lakosát megfosztotta jogaitól, amennyiben lehetetlenné tette a község közéletében való részvételüket. A nagyobb birtokosoknak a községek hatásköréből történő kiemelésével a közös teherviselés elvét is megsértették, és a községek igazgatásának költségeit aránytalan mértekben hárították a szerényebb vagyoni adottságokkal rendelkezőkre. A községeknek a Bach-rendszer idején három alapszervük volt: a/ a képvislőtestületként szereplő községi választmány, b/ községi bíróból és az esküdtekből álló elöljáróság, cl a községi jegyző, illetve a vezetése alatt működő tisztviselők. Valójában a községi képviselőtestületek megválasztását lehetetlenné tették, a községi elöljárókat és tisztviselőket pedig a megyefőnökök nevezték ki. A községek hatásköre csupán a községi vagyon kezelésére korlátozódott, mivel a megyei hatóságok gyámkodása végletekhez vezetett.

31 A községek belső életét egyébként is döntően meghatározta az a tény, hogy kizárólag a központi hatalom számára megbízhatónak látszó személyek alkalmazására nyílott lehetőségük. Szervezeti szempontból a leglényegesebb, és kétségtelenül észszerű változás az volt, hogy a rendiséggel szemben, ahol a megye főispánjának és szolgabíróknak állandó hivatali helyük nem volt, hanem az ügyeket saját birtokaikon rendezték, a Bach-rendszerben minden tisztviselőre nézve kötelezővé tették, hogy az állandó székhelyül kijelölt településen lakjon és működjön.

32 A városok tevékenységének lehetőségeit éppúgy gúzsba kötötték mint a falvakét. A városi önkormányzati testületek

33 működését az ostromállapotra való tekintettel éppúgy nem engedélyezték, miként a megyék esetében sem. A választmányok üléseit pedig felfüggesztették, a polgármester pedig egyszemélyben lett felelős a településen történtekért. Személyét a kerületi főbiztos és a katonai kerületi parancsnok együt- tesen határozta meg, és javaslatuk alapján a hadsereg főparancsnoka nevezte ki őket. A szabad királyi városok egykori kiváltságai az új rendszerben megszűntek, és a városok között egy merőben új rangsort hoztak létre. Közülük kiemelkedett az öt kerület székhelye: Buda, Pozsony, Sopron, Kassa és Nagyvárad, valamint a gazdasági szempontból fontosnak minősülő Pest és Debrecen. Kétségtelen, hogy a sok önkényes és értelmetlennek bizonyuló változás között akadt nemegy, amely racionálisnak, a kor követelményeivel összhangban lévőnek 30 Ezeknek a hivataloknak már 1854. május 1-töl működniük kellett. SASHEGY1 Oszkár, 1981. 110113. 31 Dr. EREKY István, 1938. 491 -493 32 Még ennél is tbntosabb kötelessége volt minden tisztviselőnek az uralkodóval szembeni maradéktalan hűség. Dr. EREKY István, 1938. 489-490. 33 A Bach-rendszerben olyan községeket tekintettek városoknak, amelyeket kivettek a es. kir. szolgabírói hivatalok hatásköréből, elvileg saját tanácsukkal önmaguk látták el hatáskörüket. Valójában önkormányzati lehetőségekkel éppúgy nem rendelkeztek mint a falusi községek. A polgármestereket, mint hivatalnokokat nevezték ki, a lakosságot pedig teljesen kizárták a tisztviselökar megalakításának lehetőségéből. A városi tanácsok hatásköre is gyakorlatilag csak a település vagyonának kezelésére korlátozódott. Dr. EREKY István, 1938. 494-495.