Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

elkészített törzskönyv egyik példányát felülvizsgálat céljára küldje be a tanfelügyelőhöz. Utasította továbbá a közigazgatási bizottság a helyi iskolaszékeket, az állami elemi és a kereskedelmi iskola igazgatóságát, valamint Nitschner Janka magániskola-tulajdonost, hogy a vezetésük alatt álló iskolák jól felfogott érdekében törekedjenek arra, hogy a törzskönyvek adatai megfeleljenek a valóságnak, az előírt nyilvántartási nyomtatványokat mielőbb szerezzék be, és azt a jövőben a legpontosabban vezessék.

184 A tanfelügyelő az 1884/85. tanévi népoktatási statisztikai összeállításról kijelentette, hogy a tankötelesek számának tekintetében az összeírás nem lehet pontos, mert még mindig indokolatlanul nagy eltérések mutatkoznak egyik évről a másikra. Az 1885/86-os összeírás például 664 tankötelessel kevesebbet vett számba, mint az előző tanévi. A városi tanács a csökkenést semmivel sem indokolta. A tanfelügyelő emiatt kérte a közigazgatási bizottságot, hasson oda, hogy a városi tanács a tanköteleseket pontosan írassa össze, és tüntesse fel a tanulói létszám emelkedésének illetve csökkenésének az okait is, mint pl.: az iskolába nem járás, elköltözés, elhalálozás stb. A közigazgatási bizottság eleget téve a tanfelügyelői jelentésben foglaltaknak, felszólította a városi tanácsot, hogy a régi összeírást mindig hasonlítsa össze az újjal, puhatolja ki a tankötelesek számában történt nagymérvű változások okait, és minderről tegyen jelentést a tanfelügyelőnek.

185 Összegzés Az 1868. évi 38. törvénnyel létrehozott, majd az újabb törvényekkel továbbfejlesztett elemi népiskolai oktatási rendszernek nem minden típusa volt megtalálható Baján a vizsgált korszakban. Több iskolatípus, így a földmívesiskola, a felső fiúnépiskola, a gazdasági iskola felállítására nem került sor. Ennek legfőbb okát a város szűkös anyagi lehetőségeiben, kisvárosi jellegében, valamint az ipari és kereskedelmi jellegéből következő érdektelenségben véljük megtalálni. A bajai elemi népiskolai oktatás 1876-1890 közötti helyzetét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy abban - számuknál fogva is - az egyházi iskolák domináns szerepet játszottak. Az egyházi iskolák közül a legnagyobb súlyt kétségtelenül a római katolikus oktatási intézmények képviselték. Szinte valamennyi városrészben működött 4, 6 vagy 8 osztályos elemi iskolájuk. Az iskolaépületek többsége városi tulajdonban volt, de működtek iskolák bérelt helyiségekben is. Új épületet a vizsgált időszakban csupán az istvánmegyei népiskola kapott 1884-ben, de 1890-ben már ez is túlzsúfolt volt, bővítésre szorult. A római katolikus iskolák után a város közoktatásában igen fontos szerepet töltöttek be az izraelita hitközség tulajdonában álló iskolák is. Ezek épületei sem voltak igazán alkalmasak iskolának. A padok itt is célszerűtlenek voltak, és az elhelyezésüknél nem voltak tekintettel a fényviszonyokra. Hasonlóan a római