Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)

KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890

magániskolába íratták be. Magániskola kettő is működött Baján ezekben az években, az itt folyó oktatás színvonalát azonban alacsonynak tartották, emellett a tanítás mindkettőben német nyelven folyt, ami hátrányt jelentett a magyar anyanyelvű érdeklődőkre nézve.

134 Anyagi ereje azonban nem volt a városnak az iskolaalapításhoz. Biztosította volna az épületet, az induláshoz szükséges berendezést, vállalta az épület jó karban tartását és takaríttatását, a működési költségekhez azonban csak a tandíj és a beíratási díj összegével tudott volna hozzájárulni, a költségek többi részét az államtól remélte megkapni.

135 Az iskola felállítására vonatkozó elképzelés 1877-ben bővült, amennyiben ekkor egy alsó fokú ipariskolának a hozzákapcsolását határozták el, amivel egy egységbe vonták volna az iparos- és a kereskedőképzést.

136 Az intézmény felállítását a közigazgatási bizottság is pártfogolta, mégpedig azért, hogy amíg a városi lakosság jelentős része foglalkozik kereskedelemmel, addig sem Baján, sem a közelében nincs az igényeknek megfelelő kereskedelmi iskola, de még reáliskola sem. Volt ugyan a megyében 7 gimnázium, de ezek a humán tárgyakra fektették a fő súlyt, emiatt nem voltak alkalmasak a gyakorlati \ * * * 137 képzést nyújtó, reál irányú középkereskedelmi iskola pótlására. A minisztérium azonban többszöri kérés után sem tudott államsegélyt adni az iskola beindításához és működtetéséhez,

138 az 1880-as évek elején ugyanakkor sürgetően jelentkezett a kereskedőtanoncok alap fokú képzésének az igénye, amelynek a megoldásához a minisztérium is kész volt segítséget adni. Ezért 1882ben alsó fokú kereskedelmi iskola létesítését határozta el a város.

139 Az alsó fokú kereskedelmi iskola 1883. január 2-án, az iparostanonc-iskola január 7-én nyílt meg. A kereskedő- és iparostanonc-osztályok kb. egy évig egymástól függetlenül működtek, mígnem a közigazgatási bizottság 1884. január 14-i ülése egységes irányítás alá vonásukról rendelkezett azzal, hogy az iparostanonc-iskolát is Heller Richárd igazgatása alá rendelte.

140 A tanfelügyelő 400/1883. számú jelentéséből képet kaphatunk az iskola működéséről. E szerint az alsó fokú kereskedelmi iskola Heller Richárd és Gróf Vilmos tanárok személyében olyan tanárokkal bír, akiknek a szakképzettsége és buzgó működése kellő biztosítékot nyújt a tanév sikeres befejezésére, annak ellenére, hogy a szorgalmi idő későn kezdődött. A jelentés szerint az iskolába járó 20 növendék előképzettsége nem teljesen kielégítő.

1 1 1883 végére az alsó fokú kereskedelmi iskola már két osztályból állt, ahová 55 tanulót írtak be. Az eddig elért eredményt kielégítőnek minősítette a tanfelügyelő. A 134 Uo. VU715 - 1928/1875. Kig. - alapszám: 182/1878. 135 Uo. VII/15 - 182/1878. 136 Uo. VII/15 - 3791/1877. Kig. - alapszám: 182/1878. 137 Uo. VII/15 - 62/1878. - alapszám: 182/1878. - A 2440/1878. VKM számú leirat az iratból hiányzik ! 138 Uo. VII/15 - 182/1878. 139 Uo. VII/13 - 245/1882. 140 KEMÉNY János: A bajai iparostanone-oktatás története a felszabadulásig. In.: Bács-Kiskun megye múltjából. V. k. Kecskemét, 1983. 370-371. 141 Bajai kib. VII/7 - 89/1883.