Bács-Kiskun megye múltjából 15. (Kecskemét, 1999)
KEMÉNY JÁNOS Baja város közoktatásügye a tanfelügyelő közigazgatási bizottsághoz intézett jelentéseinek tükrében 1876-1890
- amelyet Horváth Henrik gimnáziumi rajztanár vezetett - az ismétlő, illetve az iparosiskolával szoros kapcsolatba legyen hozva. 125 Az iparostanoncok oktatásának fontosságáról szólt a 14.510/1882. VKM számú rendelet. A miniszter szerint rendkívül fontos, hogy az iparosok az elméleti és a gyakorlati ismereteket olyan mértékben sajátítsák el, hogy az általuk űzött iparágban öntudatosan, megfelelő szakértelemmel működhessenek. Ez a cél pedig csak úgy érhető el, ha az iparostanulók a népiskola befejezése után az életcéljuknak megfelelő oktatásban részesülnek. Az 1872. évi 8. törvény 42. §-a úgy rendelkezett, hogy az iparosnak a tanoncát, ha nem tud írni, olvasni és számolni, ezek megtanulására rá kell szorítania, egyébként pedig ismétlő, esti, vasárnapi, vagy ipariskolába köteles járatni. Az iparostanulók csak az ipariskolákban kaptak szakirányú képzést, a többi iskolatípus erre alkalmatlan volt. Ezért határozta el a miniszter, hogy az ország nagyobb városaiban megszervezi az iparostanulók megfelelő szintű oktatását. Felhívta a várost, írassa össze a területén lévő fiú iparostanulókat, és tegyen részletes jelentést az oktatásukról, kezdjen tárgyalásokat az ott lakó iparosokkal és közösen állítsanak fel ipariskolát. A minisztérium az iskolák működéséhez mérsékelt összeggel tud hozzájárulni. 26 Baján az iparostanulók iskolája 1883. január 7-én nyílt meg. Két részből állt: az előkészítőből és a tulajdonképpeni iparosiskola első osztályából. Mindkét osztályt 3 csapatba osztották be. Az előkészítő csoportokat Újhelyi, Szélig és Lissák tanító, az iparosiskolát Hengl, Heitler, Borza, Lissák, Heller és Gróf tanító, a rajzoktatást pedig Józsa tanár vezette. Az iskolába 402 tanuló jelentkezett. Ez örvendetes volt, de az iskolába járás sok kívánnivalót hagyott maga után. A hiányzók aránya ugyanis 20-25 %-ra volt tehető. A tanítást a hiányzások mellett az is hátráltatta, hogy a tanulók nagyobbik része nem rendelkezett a szükséges tankönyvekkel és taneszközökkel. Kevés volt a tanításra fordított idő is. Az előkészítő osztály látogatására kötelezett tanulók csak heti 2 órában, éspedig vasárnap délután 2 órától 4 óráig részesültek oktatásban. A tanfelügyelő a pillanatnyi gondok mellett a távlatiakat sem hagyta figyelmen kívül. Rögzítette, hogy a sikeres rajztanítás elengedhetetlen feltétele a rajzterem felállítása, berendezése és felszerelése, továbbá a rajznak a rokon iparágak szerinti tanítása. Ez lehetővé tenné a rajz sikeresebb tanítását, és teljesülne az ipartársulatok elnökeinek azon óhaja is, amely szerint az iparostanulók mesterségük által kívánt oktatást kapják, mégpedig az elfoglaltságukra tekintettel vasárnap reggel és délután. Ehhez a terem kialakításán túl szükség volna még egy tanár alkalmazására. További gond, hogy az iparostanulók iskoláját 24 olyan ifjú is látogatja, akik kereskedők üzleteiben vannak alkalmazva, és így életcéljuknak megfelelően az iparosokétól teljesen eltérő képzésben kellene őket részesíteni. A tanfelügyelő szerint ez úgy lenne biztosítható, ha a már meglévő kereskedelmi iskolát ismétlő tanfolyammal egészítenék ki. 127 A tanfelügyelő 1884. január 14-i jelentéséből megtudhatjuk, hogy az iparostanoncok iskolája igen látogatott, és szép eredményeket tud felmutatni. A 84 125 Uo. VII/18 -229/1878. 126 Uo. VII/16 -311/1882. 127 Uo. VII/7 - 89/1883.
